A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, valamint más nemzetközi szervezetek évtizedek óta segélyekkel látják el az elmaradott országokat, valamint arra ösztönzik őket, hogy exportra termeljenek. Az erősödő gazdasági kényszer hatására és a hozamok növelése érdekében növényvédő szereket használnak, valamint az ökológiailag, geográfiailag alkalmatlan területeken is gazdálkodnak, ezzel veszélyeztetik a természetes életközösséget. A probléma orvoslására a holland Max Havelaar olyan hálózat kiépítését kezdte meg, amely kiiktatja a nemzetközi közvetítő-kereskedő cégeket, és egyenesen a nyugati világ boltjaiba juttatja el a kistermelők áruit.
Az első „fair trade” üzlet a mexikói kávétermelők bevonásával indult el Hollandiában, azóta pedig számos európai és amerikai jóléti államban terjedtek el a fair
trade termékek. A logóval ellátott, legtöbbször biogazdálkodásból származó kávé, kakaó, csokoládé, tea vagy déli gyümölcs, de akár házi szőttes terítő is a nyugati szupermarketek polcain már megszokott látvány. A filozófia mellett világszerte eddig számos politikai, közéleti személyiség állt ki. A rendszert hazai közönséggel most több civil zöldszervezet közösen, szemléletformáló kampány keretében ismerteti meg.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: a méltányos kereskedelem egyfajta kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára jobb kereskedelmi feltételeket biztosít azzal, hogy közvetlenül a termelőktől, azok szövetkezeteitől vásárolja fel a terményt, így azt nem terheli több százszoros árrés. Amellett, hogy a földműves nagyobb bevételre tesz szert, fejleszteni tud, célirányos támogatásokkal ösztönzik az ökológiai termesztés bevezetésére. A hosszú távú szerződéssel biztosítják a megélhetést, a szigorú előírások – a Fair Trade Labelling International Organisation minőségi standardjai – pedig minőségi garanciát jelentenek a fogyasztóknak – tette hozzá.
Újszász Györgyi, a Védegylet munkatársa kiemelte, a megállapított ár prémiumot is tartalmaz, amelyet a fair trade termelők szervezetei a helyi közösségek fejlesztésére, akár az infrastruktúra kiépítésére és oktatásra fordíthatnak. Elmondta, a program felmérése szerint a szabadkereskedelemben a végső fogyasztói árnak csak mintegy 11 százaléka marad a termelőnél, míg a fair trade esetén ez eléri a 28 százalékot.
Szittner Anikó, az Útilapu Hálózat aktivistája szerint a legfontosabb feladat a minősített árukat a hazai boltok termékkínálatába beemelni. Elmondta, ha találnak támogatót, saját bolthálózat kialakítását kezdeményezik. Felmerülhet a kérdés, hogy ez a magyar biotermelők szintén minősített terményeinek jelenthet-e versenytársat. – Mivel a tisztességes kereskedelmi láncban kifejezetten gyarmati árukat juttatnak piaci előnyhöz, amiket eddig is importáltunk, nem veszélyezteti a magyar gazdálkodást – fejtette ki Szittner.
A BBC híradásai szerint az immár húszéves „tisztességes kereskedelem” milliárdos üzletté vált a fejlett országokban. Tavaly több mint nyolcszáz árut forgalmaztak a védjegy oltalmában.
origo.hu
Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről
