Szigorodott az utazási rendelet

Közeleg a nyári turisztikai főidény, s egyre többen lapozgatják az utazási irodák katalógusait, hogy eldöntsék, belföldön vagy külföldön nyaraljanak-e. Az utóbbi évek főszezonjában azonban mindig akadt egy olyan utazási iroda, amely csődbe került, ezért a hazai utasok védelmében módosították az utazásszervezésről szóló kormányrendeletet. Eszerint a belföldi utazásszervezők vagyoni biztosítéka minimum ötszázezer forint lesz, ám a kaució háromszázalékos mértéke nem emelkedett. A módosítás szerint nyilvánossá válnak az utazási vállalkozókra vonatkozó legfontosabb adatok is.
Az ázsiai szökőár eseményei kapcsán rögzítették, hogy ha valamely országban olyan körülmények állnak be, hogy az odautazást a Külügyminisztérium nem ajánlja, akkor az utas nem a saját érdekkörében fennálló okból mondja le az utat. Ilyen esetben nem lehet vitás, hogy az utas részére befizetett díjat vissza kell fizetni, vagy másik hasonló utat kell felajánlani a részére.
A módosítás alapján ha a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, akkor arról is tájékoztatni kell az utast, hogy az eltérő komfortfokozatnak mi a magyarországi megfelelője.
Ha az utazás előtti 35 napon belül az utas eláll a szerződéstől, az utazási vállalkozónak nyújtandó kártalanítási kötelezettség a jövőben nem az utas által befizetett, hanem az utazási szerződésben meghatározott összeghez igazodik. Az utasok számára kedvező változás, hogy utazásszervezőnek minősül, aki külföldi utazási vállalkozó által szervezett utat Magyarországon értékesít. Ezáltal egy lehetséges jogvita esetén az utasnak nem a külföldi turisztikai vállalkozóval külföldön, az ottani jog alapján kell pereskednie, hanem a hazai szabályok szerint. Továbbá a külföldre üzletszerűen tanfolyamokat szervezők hallgatói ugyanolyan védelemben részesülnek a jövőben, mint az utazási vállalkozók utasai.
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke lapunknak elmondta: a jelenlegi módosítás elsősorban a fogyasztót, azaz az utast védi. Egyébként – húzta alá – az Európai Unióban mindenütt így van. Az elnök ugyanakkor elmondta azt is, hogy a MUISZ nem minden javaslatát vették be a módosításokba. Ilyen az, hogy az utastól nem lehet tíz százalékot sem visszatartani 35 napon túli visszamondás esetén sem, annak ellenére, hogy az EU-ban ez bevett szokás. Végezetül az elnök hangsúlyozta: a Turisztikai Hivatal jelenleg dolgozik annak meghatározásán, hogy a nem ajánlott célország esetén milyen időbeli határt lehet megszabni, ameddig az utas viszszakérheti pénzét, erről ugyanis nem rendelkezik a most módosított rendelet.
Nyilvánossá válnak az utazási vállalkozókra vonatkozó legfontosabb adatok, melyek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján is hozzáférhetők lesznek. Így az utasok könnyen és pontosan tájékozódhatnak az utaztató szervezetről.