Szorul a hurok Lukasenko körül

Egyre gyakrabban merült fel az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai porondon a „belorusz téma”. A jelet vilniusi látogatásán Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter adta meg, „Európa utolsó diktatúrájának” minősítve a minszki rezsimet. Mindez arra utal, hogy Washington elérkezettnek látja az időt Alekszandr Lukasenko hatalmának megdöntésére.

2005. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője azzal vádolt meg egy amerikai független nemzetközi szervezetet, hogy forradalmat szít Fehéroroszországban. A részét a „narancsos forradalomból” is kivevő Nemzetközi Köztársasági Intézet a belorusz ellenzék finanszírozására ötmillió dolláros büdzsét utalt ki – mondta Nyikolaj Patrusev, aki azzal vádolt több kormányoktól független nemzetközi szervezetet, hogy a külföldi titkosszolgálatok eszközévé vált.
E bejelentése valójában senkit nem érhetett meglepetésként, hiszen egy hónapja az amerikai külügyminiszter Vilniusban találkozott is a fehérorosz ellenzék képviselőivel, megnyugtatva őket, hogy országa külpolitikája a továbbiakban a stabilitás érdekében sem támogatja a diktatórikus rezsimeket, hiszen hosszú távon a biztonságot csak a demokratikus társadalmak garantálhatják. E biztatásból persze sokat levon, hogy az üzbég események kapcsán Washington egész másképp gondolkodik.
A Belorusszia körüli aktivizálódást az egymást érő amerikai üzenetek mellett jelzi, hogy az ENSZ emberi jogi bizottságában a minszki állapotokat elítélő határozatot fogadtak el. Hasonló dokumentumra bólintott rá az amerikai kongreszszus és az Európai Parlament is, s Lukasenko rendszerét vették célkeresztjükbe Grúzia és Ukrajna vezetésével a GUUAM legutóbbi csúcstalálkozóján is. Egyre több helyen várják nyitott ajtók a belorusz ellenzékieket is. Az Egyesült Polgári Párt vezetőjét, Anatolij Lebegykót például az utóbbi hetekben a legmagasabb szinteken fogadták Tbilisziben, Ukrajnában, Lengyelországban és a balti államokban is.
Condoleezza Rice felvázolta a demokratizálás utóbbi időben a térségben megismert receptjét Vilniusban a belorusz ellenzéknek, amelyben az első helyen szerepelt a független sajtó támogatása. Úgy vélte, egyes politikusok eltűnését kell a létrehozandó társadalmi mozgalom fő témájává tenni, egyesíteni kell az ellenzék erőit és közös jelöltet kiállítani a közelgő választásokra. A belorusz változások agyközpontja lapértesülések szerint Vilniusban van, míg Tbiliszi és Kijev a „forradalom” módszertanának elsajátításában, ellenzékiek kiképzésében és ellenzéki hálózatok kiépítésében venne részt. Eközben a főleg vidéken biztos bázissal rendelkező Lukasenko sem tétlenkedik, hiszen éppen a vilniusi találkozóval egy időben tartott a hadsereg nagyszabású gyakorlatot, amelynek során szakértők szerint egy az ország nyugati részében kirobbant fegyveres konfliktust imitáltak.



Orosz javaslat. A választások demokratikus normáinak meghatározását javasolja az EBESZ-nek Oroszország. Moszkva úgy véli, egy ilyen választási kódex világos helyzetet teremtene és senki sem vonhatná ezután kétségbe a szervezet ellenőreinek minősítését. A Kreml az utóbbi időben többször kettős mércével vádolta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet választási értékeléseit, mondván, azok politikai célokat követnek. Mint ismeretes, az EBESZ nem minősítette demokratikusnak a posztszovjet térség több választását, míg nem emelt kifogást az iraki vagy az afganisztáni voksolás kapcsán. Az Egyesült Államok ellenzi az orosz javaslatot. (S. G.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.