Ugyanakkor a pristinai elnöki kabinetben azt állítják, hogy hivatalosan még semmiféle meghívó nem érkezett. Rugova korábbi nyilatkozata szerint a találkozóra egy nemzetközi összejövetelen kerülhetne sor, a nemzetközi közösség képviselőjének jelenlétében. Soren Jessen-Petersen, az UNMIK vezetője közben bejelentette, hogy a hónap végén, közvetlenül a BT-ülés után tartják meg a koszovói politikai fórum találkozóját, a napirenden pedig a nemzetközi mércék koszovói megvalósítása szerepel. Ennek pozitív értékelését követően lehet csak szó a tartomány jogállásáról. Marek Nowicki koszovói ombudsman szerint a Rugova–Tadics-találkozó hozzájárulna a jó légkör kialakításához a kulcsfontosságú politikai és gazdasági problémák megoldásáról folytatandó tárgyalások előtt. Szerinte ugyanis bárhogy is oldják meg Koszovó státusának kérdését, az albánoknak és a szerbeknek együtt kell élniük, a térség jövője pedig az EU-ban van.
Belgrád és Pristina csak a lényegre koncentrál: Koszovó jövőbeni státusára. Tadicsék azt hajtogatják, hogy tiszteletben kell tartani Szerbia és a koszovói szerbek érdekeit. Lefordítva: a határokat nem lehet módosítani, Koszovó élvezhet az autonómiánál is nagyobb önállóságot, de nem lehet független. Tadics kijelentette, hogy Szerbia nem akar háborút Koszovóban. Ez a kijelentés akár figyelmeztetés is lehet. Elemzők három lehetséges rendezési módozatot látnak: az autonómia, a függetlenség és a tartomány egy olyan felosztása, amely 93 százalékot az albánoknak (a független Koszovónak), 7 százalékot pedig a szerbeknek (Szerbiának) adna.

Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó