A kormány kiterjeszti az egészségügyi járulékfizetést a tőketulajdonosok egy részére – értékelte tegnap Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a kormány szerdán bejelentett döntését, amely szerint jövő év január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek, az árfolyamnyereségből, ingóság eladásából, illetve ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után, évi 400 ezer forintos felső határral. Katona hangsúlyozta: a döntéssel nem az államkassza bevételeinek növelése volt a kabinet legfontosabb célja, hanem az igazságosságra való törekvés. Mint mondta, a hozzájárulás azokra az adófizetőkre vonatkozik, akik a minimálbér négyszeresét meg nem haladó jövedelem után fizetnek járulékot, úgy, hogy rendelkeznek egyéb jövedelemmel is. A tárca tájékoztatása értelmében a kamattípusú jövedelmeket, így például a tőzsdei árfolyamnyereséget és a megtakarításokat nem érinti az intézkedés, az üzletrész-értékesítést azonban igen.
Arra a kérdésre, hogy az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmek ismételt adóemelése nem vezet-e az adóeltitkolás növekedéséhez, Katona úgy válaszolt: ez a rendelkezés önmagában nem fogja sötétíteni ezt a szektort. Az ingóságok eladását illető járulékfizetés követhetőségével kapcsolatban az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az APEH pontosan nyilvántartja, az adófizető teljesítette-e a 400 ezer forintos járulékbefizetési kötelezettségét.
A pénzügyi tárca az új egészségügyi befizetésekből három-négy milliárd forintos többletbevételre számít éves szinten, mivel az előzetes számítások azt mutatják, hogy az intézkedés néhány tízezer embert érint majd. Az egészségügyi hozzájárulás bevezetését értékelő elemzők a döntést olyan bevételnövelő intézkedésként jellemezték, amely az adóeltitkolás felerősödésének irányába mutat, miközben nem jelent megoldást az államháztartási folyamatok kézben tartására.
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője lapunknak elmondta: az intézkedés egyértelműen közteher-növekedést jelent, ám bevételnövelő hatása nem tudja érdemben csökkenteni az államháztartási deficitet. Vojnits szerint az ingóságok eladásából, valamint az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmek terhe azt eredményezheti, hogy a lakosság adóelkerülési szándéka nőni fog. Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője, aki aláhúzta: a kormány hiánycsökkentő döntése nem oldja meg a büdzsé jelenlegi problémáit. Mint fogalmazott, a kiutat a munkajövedelmek adóterheinek csökkentése jelenthetné, amellyel párhuzamosan növelni lehetne a tőkejövedelmek adóterheit.
A tőkejövedelmek megadóztatásáról szóló terv komolytalan a kormány részéről – nyilatkozta az egészségügyi járulékról a Magyar Hírlapnak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy a parlamentben többségben vannak azok a képviselők, akik nem szavaznak meg egy ilyen ötletszikrát.
Lapunk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) azt szerette volna megtudni: az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése okozta többletmunkát, hogyan tudja majd ellátni az egyébként is túlterhelt hatóság. Azaz: felvesznek-e újabb munkatársakat a megnövekedett teendők ellátására. Az APEH sajtóosztálya úgy nyilatkozott: ezt a kérdést a Pénzügyminisztériumnak tegyük fel, ugyanis ott döntenek arról, adnak-e pluszpénzt a többletfeladatok ellátására s új munkatársak felvételére.
A rendőrség még tájékozatlan. Ha a T. Ház megszavazná a törvényjavaslatot, és a járulék meg nem fizetése a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedetnek minősülne, akkor a mulasztók felelősségre vonásában jelentős feladat hárulna az ORFK-ra és a Nemzeti Nyomozó Irodára is. Rendőrségi forrásaink szerint a szervezet irányítói is csak a kormányszóvivői tájékoztatóból, valamint a sajtóból értesültek a kabinet terveiről; az előkészítés során nem kérdezték véleményüket a megvalósításról. Bene László országos rendőrfőkapitány lapunk érdeklődésére csak annyit közölt: a rendőrség vezetése előbb részleteiben is megismerkedne a törvényjavaslattal, mielőtt arról nyilatkozhatna, hogy jelent-e többletfeladatot számukra a jogszabály estleges változása.
A szakma hiányolja az egyeztetést. Szükség van a költségvetés reformjára, mert e nélkül nem lehet annak a bevételi és kiadási oldalát egyensúlyba hozni. Ma jelentős rés tátong a bevételi és kiadási oldal között, s az államháztartás hiányát is mindenképpen csökkenteni kell – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke. Mint mondta, a 2006. január elsejétől életbe lépő, négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás terve nem szerepel az adóreform-bizottság elképzelései között. Ruszin egyébként meglepődve hallotta a bejelentést. Nem egyeztettek erről sem a szakmai szervezetekkel, sem az érdekképviseletekkel, s – véleménye szerint – ez is azt mutatja, hogy külön utakon jár a Pénzügyminisztérium. Közölte azt is: a szándékot érti, hiszen nagyobb jövedelemre akar szert tenni a kormány az államkassza számára, de az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztésének részletei nem világosak. Ha 2006. január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek, továbbá az árfolyamnyereségből, az ingóság eladásából, illetve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után, évi 400 ezer forintos felső határral, annak pontosan az lesz a hatása, mintha a személyi jövedelemadót emelnék meg egységesen négy százalékkal – hangsúlyozta Vadász Iván, az Adótanácsadók Országos Szövetségének alelnöke. Ugyanakkor, ha a kormány bevezeti az egységes, 21 százalékos adókulcsot, akkor ezeken a területeken már nem lesz ilyen vészes a helyzet – vélte. Vadász Iván közölte: ez a tervezet valóban nem szerepelt az adóreform-bizottság javaslatai között. (H. E.)
