Változások kora

Lényegében a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) hétfői budapesti szimpóziumán már megszületett a döntés, de hivatalosan majd csak a FIG hó végi tanácsülésén, Helsinkiben jelentik be, hogy 2006. január 1-jétől megszűnik a gyakorlatokra adható tízpontos felső határ. A torna szabályrendszerét alapjaiban megrengető változás az utóbbi években korántsem egyedi jelenség a tradicionális sportágakban, s bizony nehéz megjósolni, hogy itt hol van a végső határ.

2005. 05. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amióta világ a világ, a pontozásos sportágakkal mindig baj van, és a Nemzetközi Tornaszövetséget éppen az késztette a forradalmi léptékű változtatásra, hogy az athéni olimpián már a tolerálhatónál is több probléma akadt a versenyein. S mindezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem nézte jó szemmel… Az elképzelések szerint az, hogy a jövőben a tíz legnehezebb elemet külön értékelik, valamint a felülről nyitott ponthatár mindenképpen objektívabbá teszi a születendő eredményeket. A Nemzetközi Korcsolyázószövetség a „bűvös hatos” eltörlésével hasonló elven működő pontozást vezetett be tavaly a műkorcsolyázók GP-sorozatában, s a rendszer idén a torinói Eb-n, majd a moszkvai vb-n is jól vizsgázott.
Mindez nem mondható el a birkózók január 1-jétől élő, gyökeresen megváltoztatott szabályrendszeréről. Áprilisban az isztambuli Eb tulajdonképpen szumóversenyt hozott, a többség csak arra törekedett, hogy ellenfelét kitolja a szőnyegről. Az immár háromszor kétperces mérkőzésidőben a meneteket külön pontozzák, ha valaki az első kettőt megnyeri, már győzött, a már korábban is nagy vitát kiváltó összekapaszkodást meghagyták, a térdelőhelyzetbe küldést viszont eltörölték. A nemzetközi szövetség (FILA) programja a „birkózás új világa” szlogent viseli, és azzal az elképzeléssel hívták életre, hogy látványosabbá tegye a sportágat, de ebből a világból inkább nem kérnénk… Azt mindenesetre a FILA is belátta, hogy az elképzelései finomításra szorulnak. Maradva a küzdősportoknál, cselgáncsban megint csak az objektivitást növelve vezették be az aranypontot, hogy ha öt perc után döntetlenre állnak a felek, akkor ne feltétlenül a bírók döntsenek, ötperces hosszabbítás következik az első értékelhető akcióig. Ez be is vált, ellenben az a terv, hogy a vigaszágas lebonyolítás helyett egyenes kiesés legyen, komoly ellenállásba ütközött. (A birkózóknál az új rendszerben épp most tértek át a vigaszágra.)
Kajak-kenuban a világversenyek lebonyolításáról, egészen pontosan az időrend változásáról az elmúlt hetekben döntöttek, s ennek lényegeképpen a döntők az eddigi háromórás program helyett egyetlen órába sűrűsödnek. Így könnyebb megnyerni a televíziós táraságokat, a sportág eladhatóbbá válik. Ugyanez a cél vezérelte a Nemzetközi Röplabda-szövetséget, amely már 2000-ben rászánta magát a sportág megreformálására. Nevezetesen arra, hogy minden labdamenet pontot érjen. Így kiszámíthatóbb és rövidebb ideig tartanak a mérkőzések, még úgy is, hogy a játszmákban huszonöt pontot kell elérni, leszámítva az ötödik szettet, ahol továbbra is elég tizenötöt, természetesen kettő különbséggel.
Négy éve már, hogy asztaliteniszben is másképpen számolunk, huszonegy pont helyett tizenegyet kell csak elérni, adogatáscsere nem öt, hanem két labdamenetenként következik, a mérkőzéseket pedig versenyfüggően három vagy négy nyert szettig játsszák. Kétségkívül több az izgalom. Felgyorsult a játék kézilabdában is, ahol gól után a középkezdésnél már nem kell megvárni, amíg az ellenfél összes játékosa visszatér a térfelére, jégkorongban pedig a kétvonalas les eltörlése tette mozgalmasabbá a mérkőzéseket. Kosárlabdában a kétszer húszperces játékidőt négyszer tízre változtatták, itt viszont a televízió azáltal jön a képbe, hogy többször lehet reklámot beszúrni. Korunk szelleme szerint az idő pénz, ami az atlétikai pályákról is visszaköszön, másfél éve már, hogy a sprintereknek mindössze egy rossz rajtot engedélyeznek, a másodiknál – függetlenül attól, hogy ki a kiugró – kizárják a vétkest. Mert az mégiscsak elfogadhatatlan volt, hogy egy vb-n ne lehessen ellőni a rajtot, hosszú perceken át csak a készülődést lehessen mutatni…
A Nemzetközi Vívószövetség is szeretne minél többször képernyőre kerülni a világversenyeivel, és hivatalos megfogalmazással élve a látványosság növelése végett döntött úgy, hogy az októberi lipcsei vb-vel kezdődően a versenyzőknek a világbajnokságokon és a GP-versenyeken minden fegyvernemben átlátszó sisakot kell viselniük. Az biztos, hogy ha a sportág nem is, a sportág körül valaki jól járt, itt is korunk szellemét érezzük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.