A nemzetőrség jogfolytonosan működik, nem tűnt el az 1848/49-es szabadságharc leverését követő elnyomatás évtizedeiben, fegyveresen részt vett a második világháború harcaiban – tagjai között volt Bajcsy-Zsilinszky Endre is –, az 1956-os forradalom alatt pedig Király Béla vezetésével újjászervezték. – Ez utóbbi dátum, vagyis 1956, szerepel az én tagsági igazolványomban is, és erre nagyon büszke vagyok – mondja Keller György. Ebből a megközelítésből a szerződéses állományra alapozó haderőreform elvileg is elhibázott, ráadásul drága, és Magyarország számára előnytelen. A ’56-os veterán szerint az elején is nyilvánvaló hibák ma már takargathatatlanok, hiszen a megálmodott szerződéses hadsereg a sorkatonai szolgálat lerövidítése, majd eltörlése miatt állandó létszámgondokkal küzd. Nincsenek ugyanis olyan katonaviselt fiatalok, akik közül toborozni lehetne. Keller György elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy miközben a meglévő szerződéses állomány külföldön szolgál, Magyarország védelmi képessége finoman fogalmazva is kétségbe vonható. – Ezen a helyzeten csak a nemzetőrség felállítása segíthet – nagyobb településeken zászlóaljakat, kisebbeken századokat kellene állomásoztatni –, s ez megadná azt a védelemérzetet az embereknek, amit joggal várhatnak el saját hazájuktól. Ráadásul úgy, hogy önként és szabadon szolgálhatnak, tehetnek is ezért. Hiszen a nemzetőrség, bár létrehozását már 1848-ban is törvény szabályozta, eredendően polgári szerveződés, bárki előtt nyitott, aki tenni akar a hazáért – véli az idős tábornok, aki reméli, ha polgári kormány kerül hatalomra, ebben a kérdésben lesznek érdemi lépések. Reményére abban lát alapot, hogy a sorkatonai szolgálatot eltörölték ugyan, ám az általános hadkötelezettség nem került ki az alkotmányból.
A honvédelem, a fegyveres szolgálat legnemesebb hagyományainak ápolásával foglalkozik a XIV. században Károly Róbert által alapított Szent György Lovagrend is, amelynek magyarországi elöljárója szintén Keller György. Világszerte mintegy húszezer taggal rendelkeznek, s annak ellenére, hogy eredendően magyarországi alapítású rendről van szó, központjuk a múlt század közepe óta Nagy-Britanniában van. A magyar jogrend ugyanis rendszerváltás ide vagy oda, még mindig nem teszi lehetővé, hogy lovagrendet jegyezzenek be Magyarországon. Egy ügyészi határozat alapján ugyan a Szent György Lovagrendet bejegyezték, ám a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte. Most a Budapesti Táblabíróság előtt van az ügy, a rendek pedig reménykednek abban, hogy egy-két éven belül pozitív döntés születik… Ez azonban a hagyományőrzőket nem zavarja abban, hogy egyre bővülő létszámú közösséget hozzanak létre: jelenlegi honi tagságuk mintegy nyolcszáz Szent György-lovagot számlál. A lovagrend szervezését 1989-ben kezdték, 2000-ben pedig mintegy 70 embert – köztük 15 honvéd tábornokot és a megyei rendőrkapitányokat – lovaggá avattak Ózdon. A legutóbbi avatás Dunaújvárosban volt, a legközelebbit pedig Debrecenben tervezik, az 56-os forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezendő egész éves ünnepségsorozat részeként – tudtuk meg a priortól.
Keller György a napokban kapott értesítést arról hogy az amerikai hadsereg ezredesi rangban tisztjévé fogadja. A tisztavatásra június 24-én Gödöllőn kerül sor. A nemzetőr altábornagy három éve megkapta az USA legmagasabb katonai kitüntetését is.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
