Csúcstechnológiák a Debreceni Egyetemen

Minden valószínűség szerint beváltja a hozzá fűzött reményeket az 1,7 milliárd forintos kutatás-fejlesztési támogatással életre hívott debreceni tudásközpont – derült ki a Genonanotech Debrecen névre keresztelt tegnapi tanácskozáson, a frissen elkészült és hivatalosan még át sem adott Élettudományi Központ első rendezvényén. A tudomány és az üzlet együttműködésére hivatott tudáscentrum ugyanis fél év alatt több betegségcsoport esetében is komoly kutatási eredményeket produkált. Mindössze ennyi idő kellett ahhoz, hogy a felismerésből kész gyógyszer legyen.

A tudományos eredmények gyors hasznosulást célzó együttműködés amerikai találmány, ám Európában, így például Skóciában is működőképesnek bizonyult, ahol Dandee, a kis egyetemi város tíz év alatt tízezer új munkahellyel és sok száz millió fonttal gazdagodott. A recept tulajdonképpen egyszerű: végy néhány zseniális kutatót, hagyd őket dolgozni, biztosíts a munkájukhoz minden szükséges feltételt, alapíts velük közös céget, hogy biztos légy benne: a következő zseniális találmány gyártásából-értékesítéséből is részesülhetsz. S persze, ő is biztos legyen benne, hogy ötletét nem lopják el, nem kell azzal szembesülnie, hogy mások meggazdagodtak az ő szellemi termékén, miközben ő maga továbbra is szegény maradt.
Úgy tűnik, az üzlet és a tudomány áldásos együttműködésére kifejlesztett szervezeti formát a magyar határ sem tudta megállítani: eddig öt regionális tudásközpont alakult, s várhatóan 2006-ig még ugyanennyi kap zöld jelzést. A debreceni tudásközpont mégis úttörő vállalkozásnak számít, ugyanis a tudományos koordinátor szerepét betöltő Fésüs László akadémikus, biokémikus professzor, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke volt az, aki az ötletet a magyar tudományos közgondolkodásban meghonosította. Nem véletlen hát, hogy a debreceni centrum az ő szűkebb kutatási területe, az ember génkészletét gyógyászati céllal vizsgáló genomika lett a debreceni tudáscentrum szervező ereje. Hosszabb távú célként azt tűzték ki, hogy a kutatások végtermékeként kifejlesztett gyógyszerek, műszerek előállítására képes kapacitások álljanak rendelkezésre a térségben. Vagyis klaszterek jöjjenek létre, amikben az alapkutatástól a termékig kapcsolatban állnak egymással a szereplők, az információáramlás gyors, a profit jelentős része pedig helyileg is ott marad, ahol termelődik. A nagyszabású program gazdája egy konzorcium, amiben a Debreceni Egyetem fog össze Debrecen város önkormányzatával, illetve több tucat – főként helyi – céggel. Fésűs professzor tájékoztatása szerint az első 2–4 év során kiszűrik a legéletképesebb kutatás-fejlesztési javaslatokat, s hozzákezdenek ezek pályázati pénzekből történő megvalósításához. Elősegítik 10-15 kis, saját kutatási ötlete kidolgozásában és megvalósításában érdekelt úgynevezett spin-off cég létrehozását, és megalapítanak egy holding jelleggel működő technológiai transzfercéget. Ez utóbbinak az lesz a feladata, hogy megfelelő nagyságrendű tőke bevonásával két-három kutatási területen megindulhasson a kifejlesztett termékek gyártása, illetve forgalmazása. Öt-tíz év alatt elérhető, hogy fél tucat projektből legyen forgalomképes profitábilis termék, s eközben Debrecen munkahelyeinek száma 2000-2200-zal nőjön.
Jelenleg öt, igen különböző, ám genomikai alapokkal rendelkező kutatási témán dolgoznak, ezekből mutatták be tegnap négyet az egyetem 1500 oktatójának, illetve doktoranduszának a programok gazdái.
A Gergely Pál akadémikus által koordinált téma munkacíme a Kémiától a genomikáig, és a legjelentősebb népbetegségeket egyesítő metabolikus szindrómával, vagyis az elhízással és az annak következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozik. A téma kutatói foglalkoznak a legsúlyosabb, halálhoz vezető betegségek kialakulásával, illetve azzal, hogy hogyan befolyásolhatja a betegség kialakulását és lefolyását az olyan természetes alapanyagú, gyümölcsipari melléktermék, mint amilyen például a meggypor. A népesség nagy csoportjainak vizsgálatával keres választ arra kérdésre, hogy milyen genomikai alapjai vannak az elhízásnak, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, és célul tűzték ki egy, a gyógyszerfejlesztések alapjául szolgáló szervesmolekula-bank létrehozását is.
A Fári Miklós egyetemi tanár által vezetett kutatócsoport az állat- és növénytermesztés szemszögéből közelíti a genomikát: azt nézik meg, milyen típusú élelmiszer-alapanyagokkal lehet kiszolgálni a leghatékonyabban a gyógyászati, illetve egészségmegőrző célokat. A csoport kutatásai kiterjednek a gomba- és növény-biotechnológiára, illetve a mikrobiális biotechnológia állattenyésztésben történő alkalmazására.
A Szilvássy Zoltán egyetemi tanár által koordinált team feladata egyértelműen a gyógyszerfejlesztés: biotechnológia mellett ők kismolekulájú szintetikus hatóanyagokkal is foglalkoznak. Ez a program különösen nagy jelentőségű, hiszen a hagyományosan erős magyar gyógyszeripar mögül annak ellenére hiányzik a gyógyszerfejlesztő bázis, hogy az erre alkalmas szakemberek, illetve kutatóbázisok rendelkezésre állnak. Ezen akar segíteni Szilvássy professzor reményei szerint sok száz millió eurót megmozgatni képes program.
A Beke Dezső egyetemi tanár vezette mérésmetodikai kutatócsoport a szükséges műszerek, adatfeldolgozó eljárások kidolgozásában érdekelt. A kutatás jelen fázisában foglalkoznak a fogászatban használható anyagok, illetve a gerincsebészetben alkalmazható módszerek kidolgozásával. Utóbbi külön érdekessége, hogy orvosi eljárások mellett mérnöki megoldások áttöltetésének lehetőségét is vizsgálják.