Idén elszállítják Budafokról és Budatétényből a mély udvarokba és egykori barlanglakásokba feltöltésként elhelyezett, veszélyes hulladéknak számító gázmassza nagy részét – jelentették be a napokban a kivitelezést végző Terszol Szövetkezet, a munkálatokért felelős Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) és a helyi önkormányzat vezetői az egyik mentesítési helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Az eredeti tervek szerint mintegy 36 500 tonna veszélyes hulladék kitermelését végezték volna el 2005. november végéig 1,8 milliárd forintért a XXII. kerületben. A kivitelező állítása szerint azonban újabb, 12 500 tonna veszélyes anyagra bukkantak a területen, ezért pótmegállapodást kellett kötni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, így a munka öszszesen 2,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
A több mint tízezer tonna hulladéktöbbletet a korábbi felmérések ugyan nem igazolják, de Dankó László, az OKTVF főosztályvezetője lapunknak szintén azt állította: a szennyező anyagok kiemelésekor kiderült, hogy újabb, a korábbi felmérések által nem ismert barlangrendszerek vannak a körzetben, és találtak nyolc régi kutat is, amelyek negyven méter mélyen szennyezettek gázgyári hulladékkal. A Terszol Szövetkezet a hivatalos közlések szerint tehát azért végzi el csaknem 700 millió forinttal drágábban a kármentesítést, mint amilyen árajánlattal megnyerte a munkákra kiírt közbeszerzési pályázatot, mert lényegesen több gázmasszát kell ártalmatlanítania és elszállítania a területről. Az ügy érdekessége, hogy a tenderből egyenlőtlen versenyre hivatkozva kizárták azt a kármentesítésre már korábban is pályázó Körte-Organica Rt.-t, amely szintén 1,8 milliárd forintért vállalta volna a munkát.
A kiszorított cég ráadásul közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezett a helyszínről, hiszen a talajvizet veszélyeztető csurgalékvizet szivattyúzta a szennyezett területen mintegy nyolcvanmillió forintos állami megbízással. A Körte-Organica Rt. ellenlábasai éppen ezt használták fel arra, hogy megtámadják a társaságot a pályázatot kiíró minisztériumnál.
Kenyeres Istvántól, a társaság ügyvezetőjétől megtudtuk: a cég először egy 1,8 milliárd forintos ajánlattal indult a megbízás elnyerésére, de a pályázatot visszavonták, mert nem volt pénz a kármentesítésre. A társaság a következő pályázati kiírásra is a legjobb ajánlattal jelentkezett, de kizárták a tenderből, arra hivatkozva, hogy egyenlőtlen lenne a verseny, hiszen már tapasztalatokat szereztek a területen. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntését végül a bíróságon támadták meg, és nemrég olyan ítélet született, hogy az új közbeszerzési törvény irányelvei alapján jogtalannak tekinthető a cég kizárása a pályázatból – tette hozzá az ügyvezető.
Csáky Ferenc, az OKTVF főosztályvezetője a Budatétényben tartott sajtótájékoztatón kérdésünkre válaszolva ugyanakkor azt állította: a Terszol joggal nyert a pályázaton, hiszen a „kedvező árajánlata” mellett azt is bizonyítani tudta, hogy a szakmai felkészültsége alapján képes a kármentesítés elvégzésére.
Nem volt konfliktusmentes a környéken élő lakók elhelyezése sem. A kármentesítés elkezdéséhez a kivitelezőnek meg kellett egyeznie a tulajdonosokkal, és a közvetlenül érintett negyven ingatlan közül végül ötből költöztették ki a lakókat. Volt olyan tulajdonos, akinek pénzt fizettek vagy lakást vettek, az ideiglenesen kiköltözőknek pedig bérleményt ajánlottak fel. A területen egyetlen lakóval nem tudtak megegyezni, aki kijelentette, hogy harmincöt éve lakik a házában, és sehova nem költözik. Az ő telkével szemközt még mindig kupacban áll a gázgyári hulladékkal szennyezett föld, a kivitelezők állítása szerint azonban ezt is el tudják távolítani anélkül, hogy veszélyeztetnék bárki egészségét. A gázgyári massza hatásairól egyébként az ÁNTSZ még egyszer sem ismerte el, hogy ez okozhatja a környéken a gyakori daganatos megbetegedéseket. Erről egy helyi orvosnő készített felmérést még azokban az időkben, amikor felfedezték a gázmasszával szennyezett területek mérgező hatásait.
Mint arról már többször beszámoltunk, a kilencvenes években nyilvánították veszélyes hulladékká a gázgyári tisztítómasszát, amelyet a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig terjedő időszakban töltöttek a budafoki barlanglakások helyére és az ürömi csókavári kőbányába. Ürömön sokkal nagyobb gondokat okozhat a szennyezés, hiszen az ott elhelyezett 60 ezer tonnányi gázmassza egyenesen a Gellért-hegy alatti karsztvizeket veszélyezteti. A kőbánya szennyezett területét sikerült szigetelni, de az ottani kármentesítésre egyelőre nincs pénze a minisztériumnak.
Zéró hulladék. Az a legjobb hulladék, ami létre sem jön – mondta Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség elnöke a szervezet múlt heti konferenciáján. Elismerte, hogy a hulladéktermelődés minimalizálásának ösztönzése szerepel a kormányzat stratégiájában, ám szerinte az intézkedések mégis a jobb üzletet jelentő hulladékártalmatlanításra irányulnak. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyanakkor úgy látta, hogy a kormány az előző évben „forradalmi jelentőségű” lépéseket tett a hulladékképződés kordában tartására, ennek ellenére a fogyasztói szokások miatt egyre több hulladék keletkezik. (MTI)
