Élénkíteni kell a nemzetgazdaságot, csökkenteni az állami alkalmazottak létszámát és egyszerűsíteni a bürokráciát, hogy 2010-ben bevezethessük az eurót – fejtette ki a jegybankelnök a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Járai Zsigmond szerint a reformok legkésőbb a jövő évi választások után megkezdődhetnek. Szerinte a változtatások végrehajtása esetén akár az ír példát is megismételheti Magyarország a gazdasági növekedés terén. Az MNB első számú vezetője hangsúlyozta: az ország gazdasági helyzete stabil – erre garancia a jegybank 13 milliárd eurós devizatartaléka, illetve hazánk EU-tagsága is. Ugyanakkor a nemzeti fizetőeszköz gyengülését konkrét veszélynek nevezte Járai Zsigmond. Úgy tartja: az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibái vezettek oda, hogy Magyarország hátrányosabb helyzetbe került a nemzetközi piacokon, mint korábban volt. Ezt erősíti, hogy a Standard and Poor’s kétszer is leminősítette hazákat, ilyenre még nem volt példa. Kitért arra is, hogy az idén a gazdaság 3 százalék körüli ütemben fejlődik, jobb esetben a 3,5 százalékos növekedést is elérheti. Az unióhoz tavaly csatlakozott országokkal összehasonlítva ez meglehetősen rossz ütem – fűzte hozzá. Bizakodásra ad okot, hogy az EU 2006-ban az ideinél gyorsabb bővülésre számíthat, amely hazánk számára kifejezetten pozitív.
S hogy mi Magyarország legnagyobb problémája? A jegybankelnök szerint azt, hogy gyorsan növekszik a külföldi eladósodás. A kialakult helyzet a 90-es évek közepét idézi – jegyezte meg Járai, aki végezetül aláhúzta: 2001-ben kétmilliárd euróra csökkent az ország nettó külföldi adóssága; ez mostanra elérte a 25-30 milliárd eurót.
Minimális kamatvágás. Az inflációs adatok hatására újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítanak a magyarországi elemzők a Monetáris Tanács mai kamatmeghatározó ülésétől. Ugyanakkor a további kamatvágást már kétségesnek ítélik. A külföldi elemzők közül a DrKW szakértői is csökkenő alapkamatra számítanak csakúgy, mint a Crédit Suisse First Boston elemzője.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
