Érdemben nem sikerült választ kapnunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól arra, hogy milyen felhatalmazással tárgyalt Kapolyi László, a főként energetikai befektetésekkel foglalkozó milliárdos vállalkozó, szocialista képviselő magas rangú magyar kormányzati küldöttség tagjaként a Tiszán felépítendő vízlépcsőkről még a múlt hónap közepén. Pedig a zöldtárca feladata a Tisza árvízvédelmi koncepciójának kidolgozása, s korábban a Vásárhelyi-terv részeként már ki is alakították a magyar álláspontot arról, hazánk számára milyen folyószabályozás lenne hasznos Kárpátalján. A vízügyi és környezetvédelmi szakemberek eddig azon az állásponton voltak, hogy vésztározókkal, a Tisza árterének helyreállításával és a mértéktelen erdőirtás megfékezésével, a fák újratelepítésével lehetne a legtöbbet tenni az árvízi biztonság érdekében. A beavatkozásra amúgy nagy szükség van, tekintve, hogy a folyó magyarországi szakasza mentén élőknek a legnagyobb veszélyt a Kárpátokból hirtelen lezúduló árhullámok jelentik. Éppen ezért hazánk többször is deklarálta: kész anyagi áldozatot is vállalni a kárpátaljai Tisza-szabályozás érdekében.
A környezetvédelmi tárca sajtóosztályán arra a kérdésünkre, hogy miként egyeztethető össze Kapolyi terve a minisztérium eddigi elképzeléseivel, illetve kitartanak-e az eddig képviselt álláspontjuk mellett, azt a választ kaptuk: még tárgyalnak a kérdésről, egyelőre a „koncepciókészítés időszakában vannak”. – A Felső-Tisza szabályozásáról Ukrajnának kell tervet alkotnia. Ha ez hivatalosan is elkészül, Magyarország majd lehetőséget kap a részvételre a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásban, a szaktárca pedig érvényt szerez a környezet- és természetvédelem szempontjainak is – közölte a tárca munkatársa. Lapunk mindazonáltal úgy értesült, hogy a kárpátaljai vízlépcsők ügyében nézeteltérés alakult ki a zöldminisztérium vezetői között.
Kapolyi László a múlt hónapi találkozó után Nyíregyházán úgy nyilatkozott: a felek olyan árhullámot csökkentő víztározók építését tervezik, amelyek villamos energia termelésére is hasznosíthatók. Nehezményezte: a szakemberek csak árapasztó tározókban gondolkodnak, s nem szívesen növelik a gondjukat, hogy energetikai célra is hasznosítsák a tározókat, pedig azokból csak akkor lesz valami, ha a beruházás költségét az energetika kifizeti. A Kelet-Magyarország tudósítása szerint hasonló állásfoglalást tett Baráth Etele uniós fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter is.
A különös tárgyalásra két hete Parragh Dénes fideszes képviselő irányította rá a figyelmet a parlamentben. A politikus Baráth Etelétől arról érdeklődött: milyen felhatalmazás alapján tárgyalt a Tisza ukrán szakaszának hasznosításáról. A Kormányzati tárgyalás vagy baráti üzleti lobbiút? címet viselő felszólalásában úgy vélekedett: újraéledt a Dunaszaurusz szelleme, nincs szükség szakmai előkészítésre, időt rabló hatáselemzésekre, nincs szükség a szakminisztérium véleményezésére és részvételére, elég, ha van rá párthatározat. – Vagy már lehet, az sem kell, elég, ha ott ül az MSZP parlamenti frakciójában az az ember, aki már a kádári energiapolitikát is jól szolgálta, a rendszerváltozás óta pedig az az ember, akit a magyar energiapolitika szolgál. Mindig jókor volt jó helyen; az az ember, akinek a cége lenne az érdekelt a felső-tiszai energiatermelésben, és minő véletlen, a képviselő úr befért a delegációba – jegyezte meg.
Baráth Etele válaszában kifogásolta a felszólalás hangnemét, majd arra hivatkozott: a kétoldalú kormányzati szintű találkozóra Gyurcsány Ferenc kormányfő teremtett alapot, amikor kijevi látogatásán megállapodott a Tiszával kapcsolatos együttműködésről. – Az utazás természetes és jogszerű volt – mondta.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
