Nagyon alacsonyak a hazai fizetések

Sereghajtónak számítanak a magyar bérek az unión belül, hátulról az ötödikek vagyunk a közösségi fizetési listán. Egyhatodát keressük évente annak az összegnek, mint a britek.

Mindez az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az összesítéséből derül ki. Az adatok alapján egyébként tízszeres az eltérés a huszonöt állam jövedelmi szintje között. Nagy-Britanniában a legmagasabb az „évi fix”: a szigetország lakói évente átlagosan 36 200 eurót vihetnek haza, vagyis csaknem 10 millió forintot. Az átlagos magyar dolgozó ennek az egyhatodát keresi: 5910 eurót, alig másfél millió forintot. Hazánk ezzel a szerény összeggel csupán négy ország polgárait előzi meg. S hogy hol érdemes munkát vállalni? Nos, Németország és Luxemburg évek óta a mezőnyt vezeti. Előbbinél 34 620 euró, míg utóbbinál 35 010 az éves átlagos fizetés. Ugyanakkor legrosszabbul a lettek keresnek: hozzávetőleg 800 ezer forint az éves jövedelmük, őket a litvánok, az észtek és a szlovákok követik – alulról. Természetesen a fizetésekben különbséget okoz a végzettség is. A közösségben az általános iskolai végzettségűek átlagbére 20 420 euró, a diplomások ennek a kétszeresét keresik meg.
Az átlagos magyar órabér alig tizede a dánnak – derül ki az Európai Munkaadók Szövetségének felméréséből. A 46 európai ország közül az első helyen végzett Dániában az adózás előtti átlagos órabér közel 28 euró (hétezer forint); ez a második Svájcban is több mint húsz százalékkal alacsonyabb. A német fizetések már mindössze a dán keresetek 63 százalékát éri el, ez a szám Franciaországban már csak 51 százalék. A kelet-európai régióban fej fej mellett van Magyarország és Csehország. A legszegényebb Moldovában az átlagos órabér a dániainak mindössze 87-ed része, 0,32 euró. Az elmúlt években a fizetések a legnagyobb mértékben Szlovákiában (11,3 százalék), Észtországban (9,8 százalék) és Lettországban (9,6 százalék) emelkedtek.