Közösség elleni uszítással gyanúsította meg a rendőrség Kangúr Tibort, a Debrecen TV felelős szerkesztőjét, mert a márciusi gazdatüntetés idején adásba engedett egy demonstrálók ellen uszító, névtelen levélről készült riportot – tájékoztatta lapunkat Kovács Ágnes, a Szolnok megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Az aktákat közben vádemelési javaslattal küldték át a városi ügyészségre. Simon Ernő megyei főügyész elmondta: az irat még nem érkezett meg hozzájuk, így arról nem nyilatkozhatnak.
Március elsején a televízió a tüntető gazdák elleni erőszakos fellépésre buzdító levelet kapott. Széles Tamás főszerkesztőtől megtudtuk: ő kérte Kangúr Tibort arra, hogy járják körül a témát. A riporter azonban a rendőrségnél elakadt, mert az illetékesek a sajtós tájékoztatása szerint egy tábornok látogatása miatt nem értek rá nyilatkozni. Később, a levél átadása után a rendőrségi sajtós annyit közölt, hogy az ügyet kivizsgálják. Széles Tamás minderről beszámolt Halmosi Zsolt főkapitánynak, aki a főszerkesztő szerint azt tanácsolta: ne tegyék közzé a levelet, mert azzal segítik az uszítót célja elérésében. Az ügyvédi kamara megyei elnöke viszont úgy nyilatkozott: a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha valaki a szöveg hatására valóban erőszakoskodni kezd a gazdákkal. Így az írást nem olvasták fel, viszont olvasható formában bemutatták.
A levél apropóján készült riport adásba kerülése után a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon tanúként kihallgatták Kangúr Tibort, valamint Széles Tamást, illetve titkárnőjét és a híranyagot összeállító riportert is, majd elfogultságra hivatkozva áttették az ügyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságra. Itt Kangúrt már gyanúsítottként kezelték, majd rabosították, vagyis ujj- és tenyérlenyomatot vettek róla, illetve nyilvántartásba vették. (Ennek legenyhébb következménye, hogy C típusú átvilágítással járó magasabb vezetői állás betöltése előtt a rabosítás tényéről az átvilágítókat tájékoztatni kell. Akkor is, ha a független magyar bíróság a későbbiekben úgy dönt: nem történt bűncselekmény.)
– Közösség elleni izgatást csak szándékosan lehet elkövetni, ez pedig nem volt céljuk a televíziósoknak – nyilatkozta Orosz János védőügyvéd, aki az eljárás megszüntetését kérte. – Inkább azt szerették volna bemutatni, milyen következményekkel járhat egy uszító tartalmú levél megírása, illetve terjesztése.
A jogász szerint a rendőrség túllépte hatáskörét, s a pártállami időkre emlékeztetve cenzorként kíván fellépni. Ez pedig ellenkezik az egyik alkotmányos magyar alapjoggal, a sajtószabadsággal.
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál