Túl a lélektani határon

Közel 13 ezer dolgozó került utcára az idén, az első öt hónapban a tömeges leépítések során – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. A regisztrált munkanélküliek száma májusban több mint 399 ezer fő volt, ami 10,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Mintegy 12 700 ember került tömeges leépítés során az utcára az idén, az első öt hónapban – tájékoztatta lapunkat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Srancz Edit, a Munkaügyi és Foglalkoztatási Hivatal szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy mindeközben a január–áprilisi időszakban 67 új cég 2088 főt vett fel, 702 már működő társaság pedig 17 537 fős létszámbővítést jelentett be. Ebből – tette hozzá – azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jelzett időszakban mintegy hétezerrel több
új munkahely teremtődött, mint amennyi dolgozót elbocsátottak. Az ÁFSZ adataiból tehát úgy tűnhet, hogy bővült a foglalkoztatottság, ám figyelembe kell venni, hogy a gazdasági társaságok mintegy hetven százaléka kevesebb mint tíz főt foglalkoztat, s ezek értelemszerűen nem kötelesek bejelenteni az esetleges tömeges létszámcsökkentést. Ezt jól jelzi az is, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat májusban több mint 399 ezer regisztrált munkanélkülit tartott számon, ami az előző évhez képest 10,4 százalékos növekedést jelent. Érdekes adat, hogy a regisztrált munkanélküliek számában a legnagyobb növekedést Vas megye után Komárom-Esztergom megyében regisztrálták. Mint ismert, az utóbbi megyében tavaly közel duplájára nőtt a szlovák állampolgárságú munkavállalók száma. Míg az uniós csatlakozás előtt 3800-an dolgoztak a megyében, számuk mára meghaladhatja a hétezret is. Egyébként a legtöbb, 54 488 fő munkanélkülit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták. Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az derül ki, hogy 2005 januárja és márciusa között a munkanélküliek száma 297 ezer fő volt, vagyis egy év alatt 42 ezerrel nőtt a számuk.
A legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma átlépte a lélektaninak számító 300 ezer fős határt. A KSH, valamint az ÁFSZ adatai közötti eltérésre a módszertani különbség ad magyarázatot. A háztartási munkaerő-felmérés nemzetközi (ILO) ajánlásának megfelelően a KSH munkanélkülinek azt tekinti, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, s nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol – tájékoztatta lapunkat Váradi Leventéné, a KSH szakértője. Az adatfelvétel során a több mint háromezer hazai településből csupán mintegy 700-800 település került be a mintavételi adatbázisba. Az ÁFSZ ugyanakkor figyelembe veszi az összes településről beérkező adatokat, melyeket a munkaügyi hivatalok szolgáltatnak. Többek közt ebből adódhat a KSH és az ÁFSZ munkanélküliek számára vonatkozó adateltérése is: az előbbi szerint a február–áprilisi időszakban háromszázezer fő, míg az utóbbi adatai alapján áprilisban 419 ezer fő volt a regisztrált munkanélküliek száma.