Válságban és vészhelyzetben

Gazdasági vészhelyzet vagy pénzügyi válság van ma hazánkban? Esetleg mindkettő vagy egyik sem? Szakmai érvek vagy pusztán a „szokásos” ellenzéki riogatás, miközben a nemzetgazdaság lendületesen fejlődik? Úgy tűnik, az utóbbi hetek és napok a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági témájú offenzívájában teltek el, s a kormánypártok – zömében második vonalbeli – képviselői adtak a különböző felvetésekre „helyesbítéseket”. Eközben viszont mégiscsak leminősítették az országot, valamint a KSH adatai szerint lelassult a gazdasági növekedés, a kutatóintézetek pedig további romlást jósolnak. A Magyar Nemzeti Bank sem ígér az esztendő hátralévő részére jelentős mértékű kamatvágást, mert nem számít a makrogazdaság látványos megerősödésére. De ne szaladjunk előre.
Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint ma hazánkban gazdasági vészhelyzet van, amelyen radikális adócsökkentéssel kellene segíteni. A Fidesz elnöke úgy tartja: a száz lépés program rossz irányba visz, így a jelenlegi ellenzéknek a következő egy évben a kármentésre kell törekednie, hogy a kormánypártok minél kevesebb hibát kövessenek el. A Fidesz elnöke szerint azért van szükség a radikális adócsökkentésre, hogy az egyre rosszabbul működő állami szféra helyett a pénz a magánszférában maradjon. A volt kormányfő szerint egy polgári kormánynak radikális gazdasági váltást kell majd végrehajtania. Matolcsy György, az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere úgy tartja: jelenleg pénzügyi válság van hazánkban. Ennek jeleit pedig mindenki tapasztalhatja, hiszen a gazdák nem kapták meg jogosan járó pénzüket, az áfát visszatartja a kormány, az önkormányzatok napi gazdálkodási gondokkal küszködnek, és a munkanélküliség növekszik. Mindez megjelenik az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egyidejű magas deficitjében. S gond, hogy az ikerdeficit a 25 európai uniós tagállam közül nálunk a legmagasabb. Ez pedig közgazdasági szempontból válságot jelent. Matolcsy véleménye szerint a folyamat mögött gazdaságpolitikai hibasorozat húzódik meg, s az, hogy nem valósult meg az állam piacgazdasági átalakulása. A gödörből úgy lehet kikerülni, ha tágítjuk a pénzügyi és gazdasági mozgásteret, ha megerősítjük a társadalmi tőkét, a bizalmat, a hitelességet – mondja Matolcsy. Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, volt pénzügyminiszter úgy vélekedik: a gazdaság elvesztegetett három évet. Ez a gyenge gazdasági teljesítményben, a hitelesség romlásában érhető tetten. A gyenge teljesítményt mutatja, hogy az ország sorra kapja a nemzetközi leminősítéseket. Varga szerint 2006-tól fontos feladat lesz a bizalom helyreállítása, a fiskális fegyelem megszilárdítása és a versenyképesség javítása. Ez utóbbira az adócsökkentés látszik a legalkalmasabb eszköznek. A további feladatok között említi a politikus a munkaadók és a munkavállalók közötti konszenzus megteremtését, amire az euró bevezetése miatt lesz szükség. A fentiekre az MSZP és az SZDSZ politikusai túlnyomórészt így reagálnak: a Fidesz továbbra is azt a gyakorlatot követi, hogy a valóságnál roszszabb színben tünteti fel a gazdaságot, s ezzel károkat okoz.
De nézzük a tényeket. Magyarországon erősíteni kellene a fiskális fegyelmet, mert ha fennmarad a jelenlegi ikerdeficit, azaz a költségvetési és a fizetési mérleg együttes hiánya, akkor veszélybe kerülhet az euró 2010-es bevezetése – így vélekedett a magyar gazdaság alakulásáról Ashoka Mody, az IMF európai osztályának helyettes vezetője. Más nyugati szakértők úgy látják, hogy az államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiányát hosszú távon nem vagy csak igen magas kamatszinten fogják finanszírozni a piacok. Az ikerdeficit az EU-n belül tényleg itt a legnagyobb, és a gondot csak fokozza: akár a forint elleni további spekulációra is ösztönözheti a befektetőket. A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort Wasserstein friss összefoglalójában azt írja: az ikerdeficit tartóssága és mértéke a befektetőket arra ösztönzi, hogy megfelelő felárat követeljenek kockázatvállalási prémium gyanánt. Ide tartozik, hogy pár hónap leforgása alatt két nagy nemzetközi hitelminősítő is lerontotta hazánk forintadósságának besorolását. A Fitch Ratings januárban, majd a Standard & Poor’s pedig májusban azért döntött a leminősítés mellett, mert kiszámíthatatlan a magyar gazdaságpolitika: magas a költségvetési deficit, amely növelte az államadósságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, ezáltal pedig kibillentette egyensúlyából a gazdaságot. S hogy ítélik meg hazánk teljesítményét az unióban? Nos, az Európai Bizottság, vagyis az EU legfőbb döntéshozó testülete még tavaly túlzott deficiteljárást kezdeményezett Magyarország és Görögország ellen, azóta pedig az Ecofin, az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa felszólította hazánkat, hogy júliusra konkrét, a hiányt lefaragó lépésekkel rukkoljon elő. De ne hallgassuk el, hogy miközben a kormány a gazdaság bővülésével henceg, addig az éves magyar GDP növekedését három százalék körülire becsülik a kutatók, s ezt erősíti a KSH is, amely ugyancsak lassulást jelez. Bár a hivatalos, vagyis optimista növekedési ütem ez évre 4 százalék, ha a Magyarországgal együtt csatlakozott volt szocialista országok, továbbá a két 2007-ben csatlakozó ország gazdasági növekedését vesszük alapul, kiderül, hogy hazánk gazdaságilag leszakadásban van. Szlovákiában 5,5, Romániában 6,6, Lengyelországban 6,8, a balti államokban pedig 7-8 százalékos GDP-növekedést regisztráltak tavaly, s idén is hasonló mértékben bővülhet az egykori béketábor.
Tehát a gazdaságpolitika hiteltelensége – amely most már a nemzetközi hitelminősítők és az Európai Unió előtt is világosan mutatkozik – tovább gyengíti a magyar versenyképességet. Eközben az „állami” száz lépés című programsorozat koreográfiájából az derül ki, hogy minden ígéret ellenére növekszik az elvonások mértéke. Lásd az egészségügyi hozzájárulás konstrukcióját. A kormányzati ötletroham másik eleme; a jegelt, majd fölmelegített, egységes adókulcsok alkalmazásának rendszere. Ha azonban bárki is visszaemlékezik az adóreform-bizottság működésére, aligha gondolja komolyan, hogy ebben a ciklusban az általános terhelés mértéke valóban csökkenhet belátható időn belül. Ehhez kapcsolódik, hogy Veres János pénzügyminiszter szerint az egyszerűsített vállalkozói adóra, az evára rámozdultak az „ügyeskedők” és a „nyerészkedők”, következésképpen az állam megszigorítja ezt az adónemet is. A sors pikantériája, hogy az evát történetesen az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció égisze alatt vezették be.
Az alapkérdés persze változatlanul az, hogy pénzügyi válság és gazdasági vészhelyzet van-e Magyarországon, vagy gazdasági növekedés kiszámítható makropályával? Hagyatkozzunk a fenti nyugati véleményekre. Nos, mindazokon a pénzügyi területeken (költségvetés-államháztartási hiány és államadósság, agrárium, önkormányzatok állami dotációja, uniós pénzek lehívása), amelyekért a kormány felel, a válság jelei egyértelműen megmutatkoznak, eközben pedig a nemzetgazdaság – a benne rejlő lehetőségekhez képest – igen szerényen, de bővül. Utóbbi csak a Nyugatra termelő multik leányvállalatainak tulajdonítható. Tehát válság van és növekedés. Úgy tűnik, e kettő nem zárja ki egymást. Magyarországon.