A lakosság további eladósítására építő „segélyprogram” azért is aggályos, mert az önkormányzatok hatáskörét csökkentve próbál választási előnyöket kovácsolni a kormányzó pártoknak. A lépések között ugyanis szerepel az országos hálózattal nem rendelkező hődíjak árhatósági jogkörének elvonása, vagyis az, hogy ezentúl, csakúgy, mint a szocializmus idején, a központi kormányzat joga lesz megmondani, hogy hol, mennyi hődíjat kell beszedni. Pedig a kényelmesnek és olcsó rezsijűnek a legjobb indulattal sem nevezhető panelek maguk is ennek a túlcentralizált korszaknak a termékei. Így aztán különösen furcsa, hogy miközben a hődíjat centralizálni akarják, az egykori állami vállalatok által elégtelenül szigetelt lakások fűtés-korszerűsítésének, utólagos szigetelésének költségeit viszont csak egyharmad részben vállalják, a többi költséget az önkormányzatokra és a lakóközösségekre akarják terhelni. Ráadásul a pályázatok átfutása másfél év, ami aztán végképp elriasztja a korszerűsítéstől a lakóközösségeket. Debrecenben ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a hőszolgáltató vállalat nyeresége egy részéből vissza nem térítendő pályázati alapot képeztek, amiből két hónapon belül pénzt lát a fűtési rendszer korszerűsítésére vállalkozó közösség. Ez radiátoronként négyezer forintot jelent, ami a 10-12 ezer forintos költség harminc-negyven százalékát fedezi. Hiteltartozás és kamat nélkül.
– A hatvanas–hetvenes évek fordulóján épült Fényesudvarban 1500, meglehetősen leromlott állagú panellakás található. Különösen a hőfelhasználás-hőmegtartás szempontjából vannak rossz állapotban ezek az épületek, hiszen az energiabőség hamis látszatának hőskorában az építészeknek nem volt feladatuk, hogy jól záró ajtókat, ablakokat, szigetelt falakat, tetőt tervezzenek – magyarázza a helyzetet Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatója, akinek meggyőződése, hogy a régi mérnökök sem voltak ostobák, pusztán teljesítették a faluról városba terelt munkaerőnek gyorsan, tömegesen és olcsón lakást biztosítani kívánó politikai vezetés utasításait. Aztán, a hetvenes évek közepén „begyűrűzött” Magyarországra az olajválság, így a későbbi építésű vénkerti, újkerti és Csapó utcai lakótelepi házak energiagazdálkodási szempontból már kicsit jobbak lettek, a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján elkezdett tócóskerti, majd a nyolcvanas–kilencvenes évtizedekben épített tócóvölgyi lakótelepek pedig már megütik – itt-ott meg is haladják – a mostanság épülő társasházak hőtechnikai paramétereit.
Mindezek ellenére nem a Fényesudvar az, ahol az első panelpályázatok meghirdetését követően a kilencvenes évek végén megindult a korszerűsítés, hanem a sokkal jobb állapotban lévő újkerti, illetve tócóskerti panelekben kezdtek tetőt és falat szigetelni, nyílászárót cserélni a lakóközösségek. Önerőre ugyanis a Fényesudvarban élő, jórészt nyugdíjas korú, elszegényedett lakosság még csak nem is gondolhatott. A háromezer lakást kezelő Mészáros Ernő közös képviselő szerint a fényesudvariak a kormány panelprogramja keretében sem fognak tömegesen felújításra vállalkozni, mert többnyire nyugdíjasok lévén vagy nem hitelképesek, vagy nem akarják csekélyke pénzüket havi törlesztőrészletekkel megterhelni.
A közös képviselő egyébként sem túl lelkes a szerinte választási kampány ízű Gyurcsány-féle panelprogramtól. Azt mondja, sok új elem nincs benne, hiszen a lakótelepi rendőrséget szinte mindenütt létrehozták már olyan módon, hogy a lakóközösségek ingyen adnak helyiséget, a rendőrség pedig gondoskodik arról, hogy rendőr is legyen benne. De van Mászáros Ernőnek más kifogása is: – Az a baj, hogy a tavalyi pályázatból csak jövőre lesz pénz, az idén benyújtott igények pedig csak az önkormányzat 2006-os költségvetésében szerepelnek majd. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a februárban kiírt pályázatra szeptemberig lehet jelentkezni, a kivitelezések a következő évben indulnak, a finanszírozást pedig az azt követő év végére vállalja a kincstár. A közös képviselő úgy véli: sokkal több lakóközösség tudna élni a felújítás lehetőségével, ha a kifizetés gyorsabb lenne, illetve, ha az önkormányzat kamatmentes hitellel segítené a szükséges önerővel nem rendelkező közösségeket. – Nagy szükség lenne arra, hogy a lehetőségeket ki tudjuk használni, hiszen ez a befektetés érezhetően megtérül a családoknak. Ugyanis a fűtés+korszerűsítéssel 35, homlokzatszigeteléssel pedig további
17 százalékkal lehet csökkenti a fűtés költségeit.
A debreceni önkormányzat főosztályvezetőjétől, Varga Lászlótól megtudtuk: a város tavalyelőtti panelprogram-pályázata 160 millió forintos volt, idén pedig 120 millió forintot akarnak erre fordítani. Az idei pénzből elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő repülőtéri házak fűtés-korszerűsítését, illetve szigetelését szeretnék megoldani – erre 70 milliót szánnak. Ezzel azonban egyik lakóközösségtől sem veszik el a lehetőséget: ugyanis mind a négy pályázó közösség elnyerte a támogatást az önkormányzattól. Az önerő pótlására szolgáló kamatmentes önkormányzati hitel kapcsán a főosztályvezető úgy nyilatkozott: az önkormányzat nem bank, nem vállalkozhat arra, hogy panelfelújításra lakossági kölcsönt folyósítson. Annál is kevésbé, mert így is igazságtalan, hogy csak a panellakók részesülhetnek támogatásban. Pedig a hatvanas években épült családi házak és a blokkházak nyílászárói csakúgy megértek a cserére, mint a Gyurcsányék által olyanynyira favorizált panelek. Ha nem jobban….
Debrecen 31 ezer távhővel fűtött lakásából 25 ezer panelházban található. Ezek, néhány tucat önkormányzati ingatlan kivételével, lakóik tulajdonában vannak, hőszigetelésükre, korszerűsítésükre mégis csak az önkormányzatokon keresztül hajlandó pénzt adni az állam. Méghozzá úgy, hogy a finanszírozás egyharmadát az önkormányzatoknak kell állni, egyharmad résszel a lakóknak kell beszállni, s csak a szükséges pénz egyharmada az, amit a központi kormányzat hajlandó pályázat útján rendelkezésre bocsátani. Úgy tudni, a „lépések” között meghirdetendő „új” panelprogram ezen az elhibázott, sokak által joggal kritizált konstrukción nem kíván változtatni. Szakértői számítások szerint az árfolyammozgások és az infláció hatását figyelembe véve a kormányfő által felajánlott négyszázezer forintos önrészpótló hitel 15 év alatt közel egymillió forintjába kerül a kormánypropagandának bedőlő állampolgároknak.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
