A vallási fanatizmus áldozata Van Gogh

„Azt akarom, hogy tudják, a hit vezetett, nem azért vettem el az életét, mert holland volt, vagy mert én marokkói vagyok, és sértve éreztem magam” – ezekkel a szavakkal ismerte be a huszonhét éves, marokkói származású Mohammed Bouyeri, hogy 2004. november 2-án Amszterdamban meggyilkolta a mozlim társadalmat gyakran bíráló Theo van Gogh holland filmrendezőt.

Biztosíthatom önöket, ha valaha szabadon engednének, pontosan ugyanígy cselekednék, pontosan ugyanígy – fejtette ki az amszterdami bíróság előtt Mohammed Bouyeri, hangsúlyozva azt a tényt, hogy az iszlám vallásba vetett erős hite vezérelte őt a gyilkosság végrehajtásában. A tényállás szerint Bouyeri tavaly november 2-án először lelőtte, majd megkéselte a biciklivel munkába tartó Theo van Goghot, áldozata torkát elvágta, s a késsel egy papírt tűzött annak holttestére. Percekkel a gyilkosság után Bouyeri lövöldözésbe került a helyi rendőrséggel, ám nem sokkal később letartóztatták. A bűntett elkövetője – elmondása szerint – mártírhalált kívánt halni, s mint később kiderült, a holttestre tűzött papírfecnin egy, a szomáliai származású Ayann Hirsi Ali holland képviselőnőt megfenyegető szöveg állt. A képviselő asszony Van Gogh Alávetettség című, botrányt keltő rövidfilmjének forgatókönyvét írta.
A gyilkosság megdöbbenést váltott ki Hollandiában, s utána több mint 150 támadást követtek el hollandiai mecsetek és iszlám iskolák ellen, amit a keresztény templomok elleni ellencsapások követtek. A hétfőn megkezdett perben a vád azzal állt elő, hogy a bűntettet – az emberölésnél súlyosabbnak minősülő – terrorcselekménynek kellene minősíteni. Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérték a terheltre és azt, hogy tiltsák el élete végéig a közügyektől. A bíróság július 26-án hirdet ítéletet az ügyben.
Theo van Gogh, Vincent van Gogh, a festő fivérének leszármazottja világszerte híres volt, a filmiparban elismert művésznek számított, Hollandia Michael Moore-jaként emlegették. Annak ellenére, hogy a már említett Alávetettség csupán egy tízperces angol nyelvű rövidfilm, a muzulmán társadalomban hatalmas felháborodást váltott ki, amikor tavaly augusztus végén képernyőre került. A film négy muzulmán nőről szól, akiket folyamatos megaláztatások érnek. A férfiak megverik, megerőszakolják és házasságkötésre kényszerítik őket. A mű forgatókönyvét az iszlám vallás nőkkel való bánásmódjának ellenzője, Hirsi Ali írta. A parlamenti képviselő a muzulmán nők ellen elkövetett rejtett erőszakra szerette volna felhívni az emberek figyelmét. Az ellenük tanúsított magatartást „brutális középkori szokásoknak” nevezte.
Theo van Gogh utolsó projektje a 06-05 című film volt, amely a szintén merényletben meggyilkolt Pim Fortuyn holland szélsőjobboldali politikusról szól. A negyvenhét éves korában elhunyt Van Gogh színész-rendezőként kezdte pályafutását, a Nederlands-filmfesztivál legjobb rendezői díját ötször vehette át, először 1981-ben.