Afganisztánt építjük?

Szakértők szerint milliárdokba kerülhet a magyar adófizetőknek évente, ha a kormány terveinek megfelelően Magyarország az elkövetkezendő öt-tíz évben részt vesz Afganisztán újjáépítésében. A honvédelmi tárca hangsúlyozza: a kormány egyelőre nem döntött az újjáépítő misszióról.

Magyarország eddigi egyik legdrágább külföldi szerepvállalásába vághat bele, ha részt vesz Afganisztán újjáépítésében – állítják katonai szakértők. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a NATO brüsszeli miniszteri értekezlete után jelentette be, hogy Magyarország szerepet vállalhat az ENSZ mandátuma alapján az afganisztáni NATO-misszióban működő Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) egységeiben. Ezeknek az alakulatoknak alapvető feladataként a biztonsági helyzet javítását, a helyi tanácsadást és a közigazgatási rendszer kiépítésének segítését jelölték meg. Juhász tájékoztatása szerint a magyar újjáépítő misszió öt-tíz évig tartana, és a központi költségvetésből finanszíroznák.
Úgy tudjuk, egy ilyen PRT-egység felállítása, kiszállítása és működtetése forintban számolva milliárdokba kerülhet évente. A jelenleg a térségben működő PRT-alakulatok teljes létszámban és felszereltséggel ugyanis több mint száz főből állnak, és tagjaik 50 százalékban katonák, hiszen Afganisztánban nagy veszélyekkel jár minden külső beavatkozás.
Nem véletlen, hogy eddig főként a szövetség tehetősebb nemzetei vállaltak szerepet az újjáépítő csoportokban, tetemes költségvetéssel – tudtuk meg Farkas Roland századostól, aki a civil kapcsolatok tisztjeként teljesített szolgálatot Kabulban. Mint elmondta, Új-Zéland például a maga PRT-kontingensére 5,5 milliárd forintnak megfelelő összeget költ egy évben, pedig egyetlen feladata a helyi választások lebonyolításának védelme. Az MDF szakértője szerint még a felvetés is érthetetlen, hiszen a jelenleg Kabulban szolgáló magyar századnál is nehéz garantálni a biztonságot.
A PRT-egységek mind létszámukat, mind összetételüket és bekerülési költségüket tekintve eltérő képet mutatnak, hiszen függnek az irányítást vállaló állam terveitől és a konkrét feladatoktól – közölte Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Állítása szerint egy esetleges magyar PRT katonai részét a helyszínen lévő alegységünk átcsoportosításával biztosítanák, így az nem járna jelentős többletköltséggel. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdésben kormánydöntés még nem született, jelenleg felmérés folyik az esetleges részvétel lehetőségeiről és feltételeiről.