Szakértői vélemények alapján a tavaly májusban csatlakozott tíz ország több hullámban fogja bevezetni az eurót. Szlovénia, Litvánia és Észtország például jó úton halad afelé, hogy két év múlva, Szlovákia pedig 2009. január 1-jétől használja az eurót. S miközben Nyugat-Európában nem túlságosan népszerű a közös fizetőeszköz – elsősorban azért, mert drágulást „hozott” –, addig az Európai Unió új részén az euró mielőbbi átvétele a gazdaság stabilitását jelzi. Az euróövezethez való csatlakozásnak tudniillik igen kemény feltételei vannak, amelyeket maastrichti kritériumok címen jegyez az unió.
Mik is ezek az előírások? Többi között az államháztartási hiány nem lépheti át a GDP három százalékát, az államadósságot a GDP 60 százaléka alatt kell tartani, az adott ország inflációjának az európai pénzromlás átlagához kell közelítenie, a jegybanki alapkamatnak pedig igazodnia szükséges a gazdasági helyzethez, és fontos kitétel még a forint árfolyamának stabilitása is. Mielőtt azonban a kandidáló ország áttérne az euróra, az úgynevezett ERM–2-ben is némi időtöltés vár rá. Az ERM–2 az euróövezeti tagságot megelőző valutarendszer: ennek lett immár tagja 2004-től Észtország, Litvánia és Szlovénia. Az ERM–2 leegyszerűsített lényege az, hogy a jelentkező országoknak minimum két évig részesnek kell lenniük az uniós árfolyam-mechanizmusnak, s ez alatt az idő alatt a hazai valuta leértékelését el kell kerülni. A felsorolt új uniós államok elméletileg 2007-ben átállhatnak az euróra. Lettország, Ciprus és Málta is csatlakozott már a rendszerhez, az ő esetükben 2008 a közös nyugati pénz bevezetésének a dátuma. Pozsony jövő év júniusában lép be az ERM–2-be, így Szlovákia 2009. január 1-jétől térhet át a közös fizetőeszközre.
Ugyanakkor jóval lassabbak ennél a nagyobb gazdaságok, amelyek – Csehország, Magyarország és Lengyelország – nehezen tudják teljesíteni a költségvetési hiányra vonatkozó feltételeket, így az említett, euróövezeti tagságot megelőző valutarendszerhez csak 2008-ban csatlakozhatnak, az euróövezethez pedig 2010-ben. Magyarországról szólva a Reuters hírügynökség Roger Monsont, a CA-IB londoni nemzetközi piaci szakértőjét idézve megjegyzi, hogy hazánk még Lengyelországhoz és Csehországhoz viszonyítva is elmaradhat, fennáll a veszélye annak, hogy 2011-re tolódjon ki az európai pénzügyi rendszerhez való csatlakozása, mivel a balközép kormány ódzkodik a komoly kiadáscsökkentő intézkedésektől a jövő évi választások előtt. Legkorábban 2012-ben valószínűsíthető az euró magyarországi bevezetése a költségvetési konszolidáció várható üteme alapján – áll a JP Morgan befektetési ház jelentésében.
A fő gondot az jelenti, hogy 2001-ben hazánk a fő mutatók tekintetében közelebb állt a bevezetés feltételeihez, mint most. A választások előtti utolsó „békeévben” alacsonyabb volt az államadósság, az államháztartási hiány, és jobb volt a makrogazdasági környezet. Elemzők akkoriban hazánkat és Szlovéniát tartották euróképes gazdaságnak.
De miért is jó az euró? Leginkább azért, mert az árfolyamkockázat megszűnik az euróövezeten belül, valamint eltűnnek az átváltásokból eredő költségek, az euró hosszabb távon stabilabb lehet, mint a nemzeti valuták külön-külön, az árak öszszehasonlíthatóbbá válnak, ezáltal könynyebb a vásárlóknak döntést hozniuk, a belső piac hatékonyabban tud működni. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a kezdeti bizonytalanság után az euró árfolyama stabil. A stabilitás alapvetően a valuta mögött álló gazdaság teljesítményével van összhangban, így nincs okunk kételkedni az euró stabilitásában mindaddig, amíg a tagországok gazdasági teljesítménye megfelelő. Persze igen fontos az is, hogy Magyarország legnagyobb külkereskedelmi és gazdasági partnere az Európai Unió, kivitelünk 80 százaléka oda irányul. Így a magyar exportőrök és importőrök nagyrészt már most is euróban számolnak el partnereikkel. A forint árfolyama is az euróhoz kötötten van meghatározva, így arra közvetlen hatással van a közös pénznem. Persze nagy kérdés az is, hogy milyen árfolyamon tudjuk bevezetni az eurót. Nos, szakértői vélemények alapján Magyarország az ERM–2-be a mostani 250 forintos árfolyamhoz képest gyengébb árfolyamon, az euróhoz viszonyított 255 forintos árfolyam mellett csatlakozhat majd.
A közös pénz ára. A magyar kormány tavaly tolta ki a magyar euró céldátumát 2010-re, a korábbi időpont 2008 volt. Elemzők szerint a 2010-es időpont a jelenlegi pénzügyi nehézségek miatt kérdéses. Veres János pénzügyminiszter már hetekkel ezelőtt bejelentette: ha szükséges, magához vonja azt a tartalékot, amely a szaktárcáké lett volna; így elméletileg tartható az államháztartási deficitcél. Ismeretes, a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy évente fél százalékkal csökkenti majd a deficitet. Járai Zsigmond magyar jegybankelnök szerint elvileg még teljesíthető az, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozzon az eurózónához, de kockázatos késlekedni a reformokkal. A Magyar Nemzeti Bank elnöke több alkalommal is kijelentette: már a jövő évre összeállítandó költségvetésben is látni kell az euró bevezetéséhez is elvezető hiteles lépéseket, mert az országnak legkésőbb 2007 közepén be kell lépnie az Európai Unió árfolyamrendszerébe.
