Falvak, ahol bölcs emberek élnek

A falusi bölcsesség úgy kívánja, egy épület ne álljon tizenhárom emeletből, sem egy historie tizenhárom fejezetből. Előírásai óvatosság és konzervativizmus felé hajlanak: a kiömlött sóból vessünk egy csipetnyit a hátunk mögé, s kopogjuk le fán, ha azt mondjuk, jó egészségnek örvendünk; a véleményünket tartsuk meg magunknak, s a fejünket ne dugjuk ki a tömegből – írja John Updike Falvak című, huszonegyedik regényének zárófejezetében, a Falusi bölcsességben.
Updike huszonegyedik regénye nagyjából hetven évet fog át, a gazdasági világválságtól a huszonegyedik századig terjedő időszakot. Az idős főszereplő, Owen Mackenzie emlékezik az életére, ahol élt-lakott, a születési helyétől, a pennsylvaniai Willow városkától a connecticuti Middle Fallson át, amelyben Owen, a programozó, a komputerek térhódításának hajnalán társával Ed Mervine-nel megalapítja az E-O Adatkezelés nevű vállalatot és létrehozza DigitEyes nevű programot, egészen a gazdag nyugdíjasok lakta massachusettsi faluig, Haskells Crossingig. Ő idézi fel magában a hajdani kisvárosokat, hangulatukat, lakóikat és a nőket, akik döntő befolyással voltak rá.
Az írói pályafutásának ötvenedik évfordulójához érkezett Updike számvetése a Falvak, amelyet az öregkor adta bölcsesség, keserédes íz és a közvetlen hang jellemez. Fejlődésregény, mondhatnánk, érzékenyen megrajzolt képe annak, ahogy a magában nem bízó, szorongásokkal vívódó gyerek, Owen, lassan megtalálja helyét a világban. Ahogyan ismeretei szaporodnak, egzisztenciája épül, úgy kuszálódik érzelmi élete is, míg az Elsie Seidellel a döntő pillanatban bátorságát veszített kamasz, egyetemi szerelme, istenített első felesége és négy gyermekének anyja, Phyllis mellett eljut az első házasságtörésig, aztán a hosszabb-rövidebb kalandok után második feleségéig, Juliáig, miközben a falvak, ahol élnie adatott lefosztják róla a valamikori ártatlanságot. „Egy falu titkokból szövődik, igazságokból, amelyeket jobb nem kimondani.” S Owen élete mögött megjelenik egy változó, sajátos világ, az amerikai falvak-kisvárosok világa, melyről – az ilyen könyvek olvastán derül ki – oly keveset tudunk, és végighúzódik a huszadik század történelme, illetve abból az, ami és ahogyan e falvakban-kisvárosokban hullámokat vetett.
Updike regénye igazi jó olvasmány, kicsit ironikus, kicsit keserű, nagyon személyes. Méltó a jubileumhoz.
(John Updike: Falvak. Fordította: Gy. Horváth László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005. 373 oldal. 2400 Ft.)