Többen is megjelentek Persányi Miklós és Bozóki András társaságában a Duna-mozgalom legendás, a nyolcvanas évek elején ismertté vált alakjai közül azon a kerékpározással és faültetéssel egybekötött hajókiránduláson, amelyet a tárcavezetők tettek a nemzetközi Duna-nap alkalmából. Ahogyan a környezetvédelmi minisztérium első embere jelezte: a kirándulással a kormány azon álláspontját kívánták kifejezni, hogy sem most, sem a jövőben nem támogatják a dunakanyari vízlépcső felépítését. Bozóki András beszédében azt emelte ki: a Duna kulturális örökségünk része, s egyben a rendszerváltás szimbóluma. – A rendszerváltó demokratikus mozgalmak a Duna Körből nőttek ki – mondta. A tárcavezetők és a mozgalmárok Nagymaroson, a vízlépcsőt szolgáló egykori – mára elbontott – körgát partvonalánál platánfákat ültettek, rekonstruálandó a húsz éve kivágott fasort. Jószerivel ez az egyetlen terület, ahol valóban eltüntették a félig már elkészült duzzasztó nyomait, a szemközti oldalon ugyanis – Visegrádtól Pilismarótig – rendezetlen maradt a Duna partja. Itt a vízlépcső-beruházás érdekében kiirtották a növényzetet, lebontották a nyaralókat, házakat, s több helyen mesterséges medret, tavakat alakítottak ki. Ennek a hatalmas, feldúlt, gyommal és bozóttal benőtt, ma az ÁPV Rt. tulajdonában lévő szakasznak a helyreállítását a Nemcsók János-féle gáttervek óta már a második kormányzati ciklus mulasztja el.
A faültetés alatt feltettük a kérdést Persányi Miklósnak, érez-e felelősséget a visegrádi oldal mostoha sorsa miatt, amire a miniszter azt válaszolta: nem, mert az állami forrásokat oda kell koncentrálni, ahol nagyobb szükség van rájuk. – Ez most a Tisza-völgy – jelezte. Cáfolta ugyanakkor a felvetésünket, hogy egyes vízügyi körök is érdekeltek lennének a mostani állapot fenntartásában, mert ha turisztikai fejlesztések és tájrehabilitáció kezdődne itt, végleg le kellene mondaniuk a gát tervéről. – Nincs tudomásom arról, hogy bárki a rehabilitáció ellen dolgozna az apparátusomban. Ha lenne is ilyen, akkor az már nem dolgozna nálunk – válaszolt. Persányi Miklós elmondta: idén elkészül a Duna középtávú átfogó rehabilitációs terve, amelyet 2007-ben indítanának útjára. Megtörténne a Nagymaros fölötti szakasz árvízi rendezése, illetve az Al-Duna mellékágainak az ökológiai helyreállítása.
Kérdésünkre, hogy miként egyeztethető össze mindez azokkal az uniós tervekkel, amelyek a hajózás érdekében – a környezetvédők félelme szerint – egyfajta csatornává alakítanák a folyót, a miniszter úgy felelt: az a projekt a gazdasági és közlekedési tárcára tartozik, ám amíg ő a környezetvédelmi terület vezetője a kormányban, olyan fejlesztés nem történhet, amely a Duna és az ártér élővilágának pusztulásával járna. Persányi azt is elmondta: csupán elvi esélyt lát a szigetközi folyószakasz sorsának rendezésére, mert Szlovákia és Magyarország még messze áll a megegyezéstől a bősi vitában.
– Nagyon érdekesnek, kicsit furcsának, de végül is örvendetesnek tartom azt, hogy az a hely, amelyhez húszéves szorongásaim fűzödnek, most kerti ünnepély színhelye lett – felelte Karátson Gábor, a Duna-mozgalom egyik alapítója arra a kérdésünkre: mit jelent számára fát ültetni a körgát helyén. Hozzátette: a mostani szép gesztus ellenére nem felejthetjük el, hogy a kormány korántsem tesz meg mindent a bősi vita rendezéséért.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
