Nem elég gazdasági vagy pénzügyi elemzőnek lenni már ahhoz, hogy megfelelő rálátása legyen valakinek a tőkepiaci folyamatokra. Ahhoz, hogy átláthatók és értelmezhetők legyenek a tőzsdei események, pszichológiai ismeretekkel is rendelkezniük kell az elemzőknek. Látható volt ez a múlt héten is, amikor a londoni terrorcselekmények miatt a tőzsdék egynapos krachot szenvedtek el. A beesés után a piacok és a befektetők hamar magukra találtak. E kényszerpihenő felrázta a nyári uborkaszezont. Hasonló reakciókat jeleztek a kelet-európai részvénypiacok is, amelyek felnőttek arra a szintre, ahová a nagy londoni, frankfurti tőzsdék – a pillanatnyi pánik másnapra tovaszállt. Történt ez azért, mert a politikai stabilitás, a kiszámítható gazdaság, illetve az alulértékelt részvények és vállalatok vonzóvá teszik a kelet-közép-európai tőzsdéket, ezért ömlik még mindig a tőke. A befektetők az elmúlt években tesztelték a demokráciákat, vizsgálták a növekedési lehetőségeket, átvilágították a gazdaságokat, és arra az elhatározásra jutottak, hogy minimális – még a nyugat-európai befektetéseknél is alacsonyabb – kockázattal lehet befektetni a térségben. A legtöbb szakértő rámutatott, hogy míg Oroszországban a Jukosz-féle események elrettentők, addig Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban a hasonlók nem történhetnek meg.
Minél közelebb lesz az euróbevezetés időpontja, a befektetők annál nagyobb elánnal fognak vásárolni a tőkepiacokon. A magyarázat a vételi oldal megerősödésére az, hogy a még alacsonyabb szinten lévő magyar vállalatok a csatlakozást követve újabb átértékelésen esnek át, ez azt jelenti, hogy az igazán stabil növekedési potenciállal rendelkező hazai blue chipek valóban regionális multikká növik ki magukat. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a tőzsdén másodhegedűsként jelen lévő többségre, a „kispapírokra” is másképp fognak nézni a befektetők. A kisebb cégeknek némely esetekben a felvásárlás és az összeolvadási lehetőségek kínálkoznak majd, ami újabb növekedést jelenthet számukra. A piac már felmérte, hogy mekkora haszon van e kiskapitalizációjú vállalatok részvényeiben, és már felkészülve várják a felvásárlási csatározásokat.
Kikerülhetetlen tényező a privatizáció is. Érdeklődésre tart számot az FHB és az Antenna Hungária (AH) magánosítása, sőt a Mol gázüzletág és az esetleges állami tulajdonban lévő Mol-pakett eladása sem elhanyagolható. A már látható és tervezhető FHB- és AH-magánosítás jelentős spekulációs tőkét mozgathat meg. Néhány napon belül a műsorszóró eladása újra napirendre kerül, és vélhetően akkor a jelenlegi 4800 forintos tőzsdei árszintet az AH papírjai átugorják – fejtette ki Gede Balázs, a trendvonal.hu elemzője. Rámutatott, hogy az AH részvényeiben nagy a spekulációs „turkálás”, ami akár 5000 forint feletti szintre is repítheti rövid távon a cég papírjainak kurzusát. A magyar piacnak jót tett az is, hogy a Budapesti Értéktőzsde magánkézbe került, az pedig, hogy egy olyan szakmai konzorcium szerezte meg a tőzsde részvényeinek többségét, mely nemzetközileg nagyra becsült, csak tovább növelte a befektetők szimpátiáját. Geopolitikai, makrogazdasági és fundamentális kockázatokat vizsgálva jelenleg nem látszik annak akadálya, hogy a 19 593 pontos történelmi csúcsot megdöntött BUX ne léphesse át a 20 ezer pontos álomhatárt. Az egyetlen kockázat a befektetők pszichéje. Kérdés, hogy a cérna hol szakad el, melyik az a pont, ahol tömeges nyereségrealizálásba kezdenek a spekulánsok.
origo.hu
Így gombolt le Magyar Péter ötvenmilliót a Tisza-szavazókról
