Idén tovább romlott a fizetési morál Magyarországon. A Coface nemzetközi hitelbiztosító adatai szerint a fizetési index ma már megközelíti a száz napot, s ez bizony jelentős romlás az év eleji, amúgy akkor is rossznak minősített 81 naphoz képest. A vizsgálat szerint eltűntek a „késve, de biztosan fizető” ügyfelek a magyar gazdaságból, most a legtöbben késve, és egyáltalán nem biztosan fizetnek – fejtette ki a Napi Gazdaságnak Micheal C. Szabó, a Coface Interdirect Hungary képviselet igazgatója. A kelet-közép-európai régió többi országában egyébként mindenhol jobb a Coface fizetési mutatója, mint Magyarországon. Ráadásul Lengyelországban és Szlovákiában még javul is az index, amely mélyen alatta marad a világátlagnak. A régebbi EU-tagok közül Portugália indexe ugyan folyamatosan a világátlag felett van, de az ottani üzleti szokásoknak ez teljesen megfelel, miközben emellett lassan negyedik éve javul a mutatójuk. A Coface-nél mind több előzetes tájékoztatást kapnak a számlák késedelmes fizetéséről, s a kintlevőségeket kezelő csoportjuk is folyamatosan erősödő trendről, gyarapodó kárbejelentésekről ad számot. Az eddig 60-70 napra még fizető cégek ma már behajtási ügyekben szerepelnek.
A romló fizetési morállal párhuzamosan duzzad a magyar gazdaságban a körbetartozások állománya. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet becslése alapján akár a több tíz milliárd forintot is elérheti a körbetartozások mértéke – nemzetgazdasági, de már ágazati szinten is. Leginkább a kis- és közepes vállalatokra jellemző az „egymás hitelezése”. Az egyre duzzadó körbetartozásra utal, hogy a statisztikák alapján növekszik a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya. Amíg ez a nagyvállalatoknál a tavalyihoz képest 11 százalékos, addig a közepeseknél 19, a kicsiknél pedig csaknem 28 százalékos az emelkedés mértéke. Egy kamarai felmérés szerint a kisvállalkozások behajthatatlan követelései elérik az árbevételük 15-20 százalékát. S mivel túlnyomórészt ekkora nyereséghányaddal dolgoznak, ez a létüket kérdőjelezi meg. Persze feltűnő az is, hogy a körbetartozás alakulásában számottevő szerepük van az állami tulajdonban lévő vállalatoknak is. Ugyanakkor a fizetési fegyelem javulásában sokat segítene a bankok hitelminősítő szisztémájához hasonló szűrőrendszer kidolgozása és életbeléptetése. Ám addig is az tanácsolható a leendő üzleti partnereknek, hogy mielőtt szerződést kötnének, „térképezzék” fel egymást.
Az ágazatok közül egyértelműen az építőipar számít a nagy vesztesnek. Az építőipari cégek közül ugyanis egyre több vállalkozás juthat csődbe a piac telítettsége miatt, gyakori a körbetartozás és sok az eladatlan lakás. Amúgy a szektorban a körbetartozás nem új keletű, de az utóbbi időben a nemzetgazdaságot és egyben az építési beruházásokat érintő restrikciós intézkedések folytán a helyzet gyorsan romlott. Becslések szerint a körbetartozás az építési szektorban már eléri a 60-70 milliárdot is, a be nem hajható követelések összege pedig csak az építőanyag kereskedőknél 5-6 milliárd forintot tesz ki. A pénzügyi fegyelem lazulásának közgazdaságtani „alapja” is van. Miközben egyre csökken a megrendelések száma, még mindig túl sok cég foglalkozik például magasépítéssel. Az ágazat képviselői az osztrák példával érvelnek. Ausztriában összesen nyolcezer építőipari vállalkozás tevékenykedik, hazánkban viszont több mint tízszer ennyi: hozzávetőleg 80 ezer céget tartanak nyilván ebben a vállalati szegmensben.
Ráadásul az építőipari vállalkozások száma az előrejelzések szerint tovább nőhet. Ha ugyanis egy nagyobb társaság valamiért csődbe jut, dolgozói általában több kisebb, újonnan alapított vállalkozás tagjaiként továbbműködnek.
A tapasztalatok alapján a lakáspiacot is nyomja a „krónikus körbetartozás”: elhúzódó kivitelezés és kicsúszó átadási határidő jellemzi az adásvételek mechanizmusát. Mivel az építőipari cégeknek nincs elég befektethető tőkéjük, ezért először a még el sem kezdett lakások legalább felét értékesíteni kell, s abból majd ki tudják fizetni a hátralevő munkákat. A folyamat könnyen megérthető: a pangó piac miatt egyre nehezebb a lakásokat értékesíteni, az épületekben fekvő forgótőke később transzformálódik pénztőkévé, a befektető pedig nem tud fizetni alvállalkozóinak. Így egy körbetartozási lánc alakul ki, amely az egész ágazatot lehetetlen helyzetbe hozza. A piac lanyhulása és a nehézkes hitelfelvétel miatt nehezen kerül friss pénz a körforgásba, amely tovább lendítené az akadozó gépezetet.
S hogy mi a megoldás? A fizetésképtelenség, ezzel együtt a vállalati körbetartozás csökkentésére igazából egyetlen hatásos módszer létezik: gazdaságélénkítő programokat – infrastrukturális fejlesztéseket, kis- és közepes vállalkozások finanszírozását elősegítő projekteket – kellene indítani. Ugyanis ha pörög a gazdaság, a vállalatoknak is jól megy.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
