Bár a tanácskozás eleinte jelentéktelennek tűnt, kedden személyesen jelent meg a venezuelai fővárosban Fidel Castro kubai államfő, aki utoljára két évvel ezelőtt járt külföldön. Hugo Chávez indoklása szerint azért szervezte meg a PetroCaribét, a Venezuelai Állami Olajtársaság leányvállalatát, hogy könnyítsen a térség államain az egyre emelkedő olajárak ellensúlyozására. A venezuelai elnök élesen bírálta északi szomszédját, amiért az Egyesült Államok a Föld teljes olajfogyasztásának negyedét használja fel, holott a szuperhatalom lakossága a világon csak a világ népességének négy százalékát teszi ki. A venezuelai elnök 2003 óta dolgozott ezen a projekten, és az olaj árát arányosan vállalja át, ezért pedig kétoldalú megállapodásokon határozzák meg a számla kiegyenlítését, többnyire szolgáltatásokért vagy helyi árukért cserébe. Kubában mérték fel először, hogyan működik ez a valóságban, az ország csaknem egy évtizede sportolókkal, tanítókkal és orvosokkal fizet a Venezuelától kapott kedvezményes árú nyersolajért.
Hugo Chávez egy másik kezdeményezéssel is meglepte vendégeit: Washington Közép-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződésével (ALCA) szemben gazdasági alapot akar létrehozni ALBA-Caribe (Amerika Bolivari Alternatívája) néven.
Indián szervezkedés. A közelmúlt dél-amerikai – bolíviai és ecuadori – államfőváltozásokat kiváltó eseményeiben döntő szerepet játszó indián lakosok most már Mexikóban is hallatják hangjukat. Marcos parancsnokhelyettes, a főleg a dél-mexikói Chiapas államot hatalmában tartó Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (EZLN) vezetője az utóbbi napokban több közleményt adott ki. Ezekben hangoztatta, hogy bár nem szándékoznak újabb harci eseményeket indítani, de a zapatista vezetők folytatják erről tanácskozásaikat. Egy hete közölte az EZLN vezetője, hogy a szervezet által elfoglalt területeken a civil szervezetek csak saját felelősségükre tartózkodhatnak, és 2004 közepe óta már befejezte politikai és katonai szerkezetének átszervezését. (S. T.)