Minősített rizikófaktor

Jó átlag a magyar gazdaságnak: a Népszabadság szombati száma alapján négyesre lehet értékelni hazánk gazdasági produktumát. Büszkélkedni alig van mivel, ám szégyenkezni nincs igazán ok – derül ki a lapból, amely ugyanakkor elismeri: a pénzügyi egyensúlyban nyújtja a leggyengébb teljesítményt a magyar gazdaság, amelynek átlagosztályzata még így is jó – legalábbis a Népszabadság bizonyítványa szerint. A szóban forgó oklevél természetesen politikai okból született meg: összehasonlítani különböző makrogazdasági mutatók (növekedés, infláció, egyensúly, életszínvonal, munkanélküliség, tőkebeáramlás, beruházások, adószint és tőkepiacok) alapján az Orbán- és a Gyurcsány-kormány produktumát a két politikus vitája után. Mi is erre vállalkozunk. De kizárólag a külföld, a nemzetközi szervezetek véleményére hagyatkozunk. Ez szerintünk nemcsak elegánsabb, hanem praktikusabb is.
Részint azért, mert a magyar gazdaság úgynevezett világpiaci kitettsége már „kóros” is – a GDP 80 százaléka az exportból tevődik össze –, másrészt pedig az ország, eladósodása folytán, sajnos a külföldi finanszírozóktól függ.
OECD: túl magas a költségvetési hiány. Magyarországnak a közkiadások határozottabb visszafogásával kellene megakadályoznia az államháztartás hiányának a terv feletti növekedését és azt, hogy ezzel veszélyeztessék az euró bevezetésének elhalasztását – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentésében. Az OECD megjegyzi, hogy várhatóan Magyarország európai pénzügyi rendszerhez való csatlakozásának idejét 2010-re tolják ki, miután a költségvetés hiánya igen magas. Az OECD a pénzügyi egyensúlyi célokat a korábbi teljesítés fényében „nagyra törőeknek” minősíti, és megjegyzi, hogy fennáll azok teljesítésének elmaradása, ha a pénzügyi reformok nem szabályozzák a kiadáscsökkentéseket.
IMF: kockázatok és lassuló növekedés. Magyarország idei növekedése 3,4 százalékra csökken a tavalyi 4 százalékról – véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű szervezet szerint kockázatot jelent a magas fizetési deficit, valamint az államháztartási hiány. Az IMF felszólítja a magyar kormányt arra, hogy gyorsan cselekedjen az államháztartási hiány visszaszorítása érdekében. Az IMF szakértői szerint a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívás az, hogy sikerül-e kézben tartani a költségvetési politikát, hozzátéve, hogy óvatos költségvetési politikát kell folytatni, és elsősorban az inflációra és nem a nemzeti valuta árfolyamának a stabilizálására kell összpontosítani. Egyébként a Pénzügyminisztérium honlapján is olvasható anyag egyértelműen rávilágít: léteznek kockázatok, jelentős a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya, Magyarország növekedési potenciálja és teljesítménye is visszaesett. Az IMF előrejelzése alapján a GDP-növekedés az idén 3,4 százalék, az infláció 4 százalék lesz Magyarországon. Az államháztartási hiány a GDP 4,7 százaléka lesz, míg az adósságállomány a GDP 59,9 százalékára rúg majd. Amúgy a valutaalap elégedetlen a foglalkoztatás alacsony szintjével is, szakértői hangsúlyozzák: az egészségügy és az oktatási ágazat kiadáscsökkentő reformja mellett egy széles körű, alacsonyabb adókulcsokra és szélesebb adóalapra épülő adóreform szükséges. Az IMF-igazgatók óvatosságra intenek az állam és a magánszektor társulásai (PPP) vonatkozásában. Figyelmeztetnek, hogy ha Magyarország ad hoc számviteli és kiadáscsökkentő intézkedésekkel próbálja teljesíteni a maastrichti feltételeket, növeli annak kockázatát, hogy túlzott mértékű, valós költségvetési hiánnyal lép be az euróövezetbe.
Fitch Ratings, Standard & Poor’s: visszaminősítés. Tavasszal a Standard & Poor’s volt a második nagy nemzetközi hitelminősítő, amelyik rontotta hazánk forintadósságának besorolását. Január 12-én a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő csökkentette az addigi „A plusz”-ról „A”-ra a forintadósság besorolását azzal az indokkal, hogy a jelentős és makacs költségvetési deficit növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot.
Európai Bizottság, Ecofin: eljárás hazánk ellen. A magas költségvetési hiány miatt márciusban „túlzottdeficit-eljárást” indított az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa Magyarország ellen. Korábban pedig az Európai Bizottság marasztalta el ugyancsak ebben a témakörben hazánkat. Ráadásul Magyarország az egyetlen olyan állam, amely az önmaga által kijelölt hiánycélt sem képes elérni. S miközben számos tagállam küzd fiskális gondokkal, a magyar kormány számára július 8-ával konkrét határidőt szabtak arra, hogy mikorra kell bemutatnia gyakorlati lépéseit.
Összeállításunk a teljesség igénye nélkül készült. Sajnos, mert egész oldalas kollekciókban lehetne taglalni a sodródó, fedezet nélküli gazdaságpolitika eredményeit. Hiszen nyílt titok már az is, hogy a Pénzügyminisztérium által bevezetett kreatív könyvelés – azaz a hiány leplezése trükkökkel – tovább nem tartható. Ám az ország pénzügyi egyensúlyának állapotát illusztrálja az is, hogy ma az adósságteher világranglistáján – az 1980-as évek után – ismét elöl vagyunk: 170 ország között az ötödik helyen. Döbbenetes adat ez, hiszen 1990 óta ahhoz szoktunk, hogy Magyarország a reformországok éllovasa. Mindenben. Hiszen a gazdasági mutatók a legjobb vagy a legjobbak között voltak 2002-ig. A trend megtört. Az utóbbi három év alatt Magyarország a sereghajtók közé került. A makrogazdasági mutatók alapján és a jelentős nemzetközi minősítőintézmények értékelése szerint lefelé csúszunk a lejtőn.
Mint láthatjuk, nem csak a pénzügyi egyensúllyal van a probléma. Például a a kelet- és közép-európai országok gazdasági növekedési ütemét összevetve a KSH adatai szerint hazánkat megelőzi Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország és Szlovákia. A lisszaboni folyamat, vagyis a tudásalapú társadalom, versenyképes gazdaság megteremtése érdekében tett lépésekben ugyancsak leköröz bennünket az egész régió. S csodálkozhatunk-e annak a minapi közvélemény-kutatásnak az adatain, amely összeveti az európai polgárok megelégedettségét, s amely szerint a magyarok 64 százaléka elégedetlen életminőségével? Ez is rosszabb, mint a térségbeli adat.
Summa summarum: a nemzetközi szervek a pénzügyi egyensúlytalanság mellett aggasztónak tartják a gazdaság lefékeződését, az alacsony foglalkoztatási mutatókat, valamint gondnak tartják, hogy elmaradt az egészségügy és az oktatási ágazat reformja. Ma már nem az a kérdés, hogy felzárkózunk-e Európa nyugati részéhez, hanem meg tudjuk-e akadályozni leszakadásunkat Ha tehát nem a Népszabadság, hanem az OECD, az IMF, az Ecofin és a nagy hitelminősítők Magyarországra vonatkozó megállapításai, elmarasztalásai és figyelmeztetései kapcsán állítjuk ki az ország gazdaságáról, a kormány gazdaságpolitikájáról a bizonyítványt, a jó osztályzat bizony túllőtt a célon. Az érdemjegy épphogy csak görbül.