Minden idők rekordhiányát könyvelheti el a Gyurcsány-kormány, hiszen hat hónap alatt sikerült produkálni az éves deficitet. Hogy szó ne érje a ház elejét: tavaly ilyenkor „csak” 88 százalékon állt az éves terv. Az sem volt semmi, ám a mostani adatsor, az bizony minden képzeletet felülmúl! Szóval a 2005-re belőtt 1022 milliárd forintból már 998 milliárdot sikerült elköltenie az ország vezetésének – ez csaknem 97 százalékos teljesülés.
Nagy kár, hogy ez a szám nem szerepelhetett a Magyarország: kirobbanó siker című, a Miniszterelnöki Hivatal által indított, ám az adófizetők pénzéből szponzorált egész oldalas hirdetésekben. Aki esetleg lemaradt volna e nagy ívű önreklámról: minket irigyelnek többi között a németek és a franciák, mi több, az egész öreg Európa. Itt ugyanis száguld a gazdaság, méghozzá kétszer akkora tempóban, mint a vén kontinens nyugati részén.
Akadnak persze gondok – hárommilliónyian élnek a létminimum szintjén, a munkanélküliség hatéves rekordot döntött, gabonabomba a láthatáron, folyamatosan nőnek a regionális különbségek, pénzhiánnyal küzdenek az önkormányzatok, finanszírozási problémák terhelik az egészségügyet, lehetetlen kijönni a nyugdíjból, és Budapest élhetetlen – de sutba velük…
Magyarország hivatalban lévő irányítói szerint ugyanis Berlin és Párizs immár Budapestre koncentrál, a magyar tigrisre. A Good Bye, Lenin című német film részletei ugranak be: a jólét miatt keletre emigrálnak a nyugatiak. Ennyire meghibbantak volna a kancellárián? S miközben a Pénzügyminisztérium az említett féléves adatokkal csak az utolsó pillanatokban rukkolt elő, addig a pozitív gazdasági adatokról, illetve a tartható költségvetésről szónokoltak ilyen-olyan rendezvényeken a miniszterek, no és természetesen a kormányfő. Pedig voltak itt előjelek. Április végére tudniillik az egész éves terv hetven százalékát haladta meg az államháztartás hiánya. Ez a borzalmas adat mellesleg iránymutató a piacoknak, fontos az elemzőknek, akik a várakozáshoz igazodnak az eredmények értékelésekor is. De ne feledjük azt sem: az Európai Unió pénzügyminiszterei úgynevezett túlzottdeficit-eljárást kezdeményeztek hazánk ellen. Pikáns, hogy a kormány részére megszabott gyakorlati lépések határidejének leteltekor derül ki: a költségvetést alapjaiban szúrták el.
Borítékolhatjuk a friss statisztikai magyarázatokat, az ismét viszszatartott áfát, a nulladik havi bér újbóli átcsúsztatását a következő évre, s a költségvetésből kiszervezett, ám változatlanul állami kiadásoknak minősülő pénzek (lásd: autópálya-építés) átnevezését. Amúgy a magyar büdzsé és a kormány trükkjei nemcsak az unió, hanem a világ költségvetéssel foglalkozó közgazdászainak szolgálnak példatárul – immár harmadik éve.
Persze nagy kérdés, hogy a befektetők mikor rettennek meg a legújabb számok láttán, s meddig hajlandók külföldről finanszírozni a magyar hiányt. A lényeg a lényeg: a már bejelentett megszorításokon túl még 300 milliárdos spórolás kell az idei hiánycél betartásához. Jövőre 400 milliárdra taksálják a minimális visszafogásokat, pedig hol vagyunk még az őszi költségvetési vitától, no és a bejelentett adóreform központi fedezetéül szolgáló restrikciós lépésektől!
De nincs nagy baj. Ugyan mit tesz egy tízezermilliárd körüli költségvetésnél néhány száz milliárdos tétel? Hiszen az „eltérés” nem is jelentős. Pont annyi, mint a magyar és a német életszínvonal közötti különbség.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja