Túlnyomórészt a devizakölcsönök hizlalják hónapról hónapra a lakossági hitelállományt – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatásai szerint. A folyamatot erősíti, hogy az előző másfél esztendő alatt a lakossági devizahitelek állománya a négyszeresére nőtt, amelynek jelentős részét a lízingcégek közvetítette kölcsönök jelentik. Egyébként a magyar lakosság jellemzően gépkocsivásárláshoz vesz és vett fel devizaalapú hitelt, ebben a körben 70-80 százalékos a nem forintalapú hitelek aránya. A döntések hátterében az áll: a forint- és devizaalapú konstrukciók közötti kamateltérés miatt inkább az olcsóbbnak tűnő devizás hitelt választották mostanáig az ügyfelek, lényegében nem számolva az árfolyamkockázattal.
Banki termékké csak az utóbbi időben váltak; egyre több adós veszi fel svájci frankban és euróban a lakáshitelt – akár tíz-húsz évre is. Bár a lakástámogatási rendszer szigorításának hatására a tavalyi év közepe óta mérséklődött a hitelfelvételi kedv, e szegmensen belül egyértelműen a devizahitelek száma magasabb. Hiába csökkennek tehát a forintkamatok, a devizakölcsönök térhódítása elképesztő méreteket ölt. Pedig a klasszikus közgazdaságtani magyarázat szerint ha a forintkamatok zuhannak, azaz jelentősen mérséklődik a különbség a devizában és a magyar fizetőeszközben felvett kölcsönök terhei között, akkor kevesebben választják majd a devizahitelt. A friss számok azonban rácáfolnak e logikára. A Magyar Nemzeti Bank májusi számai alapján változatlanul a devizahitelek tarolnak.
De miért is gond a devizahitelek vágtatása? Ha a forint/euró árfolyam kedvezőtlenül változik, akkor az adósoknak jövedelmük nagyobb részét kell majd a törlesztésre fordítaniuk. Például egy váratlan és gyors forintgyengülés esetén a törlesztőrészlet olyan magasra emelkedhet, hogy az érintettek nem tudják azt kifizetni. Az ebben rejlő kockázat a bankok számára is jelentős, hiszen nem lesz, aki majd visszafizeti a kihelyezett pénzt. A vállalati szektorban – főként az exportőr cégek esetében – egy forintgyengülés nemcsak a hitelterheket növeli meg, hanem a külföldről származó bevételek ellenértékét is.
A Magyar Nemzeti Bank a hitelintézeteknek azt ajánlja: hívják fel klienseik figyelmét a kockázatokra, s ezzel együtt mérsékeljék a devizakölcsön-felvételi kedvet. A problémát fokozza, hogy néhány bank kifejezetten a devizaalapú kölcsönök javára árazza be termékeit, így azok törlesztőrészletei jóval kedvezőbbek a forintalapú konstrukciókénál. Ezzel szemben nem egy banknál már olcsóbb a forintalapú ingatlankölcsön, ám az ügyfelek egyelőre fittyet hánynak rá.
Euró vagy svájci frank? A felsorolt valutákból az euróalapú konstrukciókat a szakemberek középtávon kevésbé tartják kockázatosnak, tekintettel arra, hogy belátható időn belül – remélhetőleg 2010-ben – Magyarországon is bevezetik a közös európai fizetőeszközt. Más kérdés, hogy jó ideig még nem tudni az átváltás árfolyamát, így ennek bizonytalansága nem kis rizikót csempész ezekbe a módozatokba. Márpedig egy 245 forint/euró árfolyamon felvett 10 millió forintos, tízéves hitelnél például 8000 forinttal dobja meg a havi törlesztőrészletet, ha a forint 260-ig gyengül. Jóllehet az euróalapú hitelek továbbra is kapósak, az MNB anyaga szerint a devizahiteleken belül egyre inkább teret nyernek a svájci frankban nyújtott kölcsönök. Ezek azért kockázatosabbak az euróalapúaknál, mert a svájci frank árfolyama hullámzóbb.
A kockázat a részletekben rejlik. A devizát ugyan vételi árfolyamon kapjuk, ám eladási árfolyamon törlesztünk, a kétféle árfolyam közötti rés 0,2-0,4 százaléktól két-három százalékig terjedhet, és egy tízmilliós hitelnél százezres nagyságú többletköltséget is jelenthet. Nem árt fejben tartani azt sem, hogy az átváltásért különdíjat is felszámol néhány bank, továbbá a devizahitelek havi törlesztőrészletei erősen ingadozhatnak, mert a kamatmozgás is erőteljesebb, mint a forintkölcsönnél. Elméletileg az euró bevezetésével megszűnik az euróhitel árfolyamkockázata, de nem mindegy, hogy a csatlakozási árfolyam következtében mekkora lesz euróban a havi jövedelmünk.
origo.hu
Kihúzták az ötös lottót
