A cégek is csak ígérgetnek

Sorozatban hozza elmarasztaló határozatait a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a fogyasztók megtévesztése, a „nagyotmondó” reklámok miatt. Az elmarasztaltak között cégóriások és betéti társaságok is akadnak.

2005. 08. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hústartalmú fitneszkolbász, legkedvezőbb percdíjak, megdöbbentően magas kamat: az elmúlt hetekben, a nyári hónapokban jó néhány elmarasztaló határozatot hozott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa. A fogyasztók meghódítására mostanában is gyakran úgy tesznek kísérletet a cégek, hogy elcsábítsák a konkurenciától.
Schobert Norbi, a fitneszsztár dorgálással megúszta, hogy médiavállalkozása és egy húsos cég, a Sole-Meat félrevezető módon írta rá a két cég által forgalmazott húskészítményekre, a Norbi sonkára, párizsira és turistakolbászra, hogy „nem hizlal”, illetve hogy „magas hústartalmú”. A GVH vizsgálata megállapította, hogy ezek a különlegesen egészségesnek reklámozott felvágottak sertésbőrkét is tartalmaztak. A versenyhivatal felfüggesztette az eljárást, mert a cégek vállalták, hogy a jövőben tartózkodnak a félrevezető feliratok elhelyezésétől, és a sertésbőrkét is mellőzik.
A magyar távközlési piac nagy súlyú szereplője a Magyar Telecom – korábban Matáv –, amely az év első negyedévében tévéreklámokban, óriásplakátokon teremtett vásárcsarnoki hangulatot. A reklámok főszereplője, egy fiatalember pedig kofaként hirdette, hogy „ennél kedvezőbben sehol sem talál perceket”. A különféle hirdetési felületeken közzétett üzenetek a nagyközönség fejében összeállva azt az üzenetet hordozták – állította a versenytanács –, hogy ezek az árak a legolcsóbbak. Ez az állítás azonban nem állta meg a helyét ebben az időszakban: a konkurensek közül volt olyan, amelyik olcsóbb percdíjakat kínált. A versenytanács nyolcmillió forintra büntette a telefontársaságot, figyelembe véve, hogy korábban már három alkalommal is elmarasztalta hasonló okok miatt.
A nagyotmondásra más cégek is hajlamosak. „Megdöbbentően magas kamatokkal” kínált megtakarítási betétszámlát a K&H Bank, amelyhez ráadásul futamidő előtt is „kamatveszteség nélkül” fért hozzá a befektető, aki így „bármikor használhatta” a pénzét. A csábító ajánlatot tízmillió forintos bírsággal díjazta a GVH versenytanácsa, mert figyelembe vette a fenti ajánlat úgynevezett apró betűs részét. Ebből ugyanis kiderült, hogy a magas kamat csak magas befektetési összeg után jár, a kamatveszteség csak az első egy-két alkalommal elkerülhető. A nagy cégek mellett egy egészen kis betéti társaság is felkeltette a versenytanács figyelmét. A győri székhelyű vállalkozás ingyenes számítástechnikai tanfolyamot ígért ügyfeleinek, „csak” a vizsgáért kért pénzt.



Mit mutat a bírság összege? A kiszabható bírságok összegének kiszámítása a jogsértés súlyossága és a fennállás időtartama alapján történik. A legsúlyosabb jogsértések közé az árkartellek és a monopolhelyzetű vállalkozások erőfölényes helyzettel való visszaélései tartoznak. A bírság összegének meghatározása során a GVH mérlegeli a súlyosbító körülményeket, mint az ismételt szabályszegés és az enyhítő körülményeket, mint az együttműködési hajlandóság. A bírság a vállalkozás forgalmának tíz százaléka is lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.