Lehúzhatná a rolót a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások jelentős része, ha már januárban kötelezően életbe lépnének annak a rendeletnek az előírásai, amelyet a napokban fogadott el a kormány – jelentette ki lapunknak Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke. Az érdekvédelmi szakember arra alapozta véleményét, hogy az új szabályozás szerint a jelenleg folyósított állami támogatásnak kevesebb mint felét juttatja majd a foglalkoztatóknak.
A kormány elsősorban a viszszaélések megakadályozásával, másodsorban uniós jogharmonizációs kényszerekkel indokolta a két kormányrendelet megalkotását. Az egyik az akkreditációról szól, amely olyan eljárás, amelyben a foglalkoztatási rehabilitációs tevékenységet az állam elismeri. Az akkreditáció nem kötelező, de támogatást csak az a munkáltató kaphat, aki akkreditálja magát. A foglalkoztatási támogatások szabályai is megváltoznak. A rendszer főbb elemei közé tartozik a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből fakadó alacsonyabb termelékenység ellensúlyozására szolgál; második elem a költségek ellentételezése; a harmadik elem teljesen új: a közhasznú szervezetek és önkormányzatok is részesülhetnek költségtámogatásból, ha olyan emberek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akiknek a nyílt munkaerőpiacon nincs reális esélyük az elhelyezkedésre.
Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai miniszter lapunk kérdésére elmondta, hogy az új szabályozás életbelépése után összességében nem csökken az állami támogatás. Más véleményen van az ellenzék és az érdekvédelmi szervezetek. A Fidesz szakpolitikusa, Soltész Miklós üdvözölte, hogy az új szabályozás csak átmeneti időszak után lép életbe, valamint azt is, hogy lehetővé teszi például az önkormányzatoknak is, hogy megváltozott képességű munkatársaik foglalkoztatásához igénybe vegyék az állami dotációt. De attól tart, hogy a jelenleg rendelkezésre álló pénz nem tudja finanszírozni, ha mondjuk kétezer önkormányzat igénybe veszi ezt a lehetőséget.
Urbán Szabó Béla, a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke szerint a szabályozás – az akkreditációs eljárás szigorú megkötéseivel – nem segíti az integrációs folyamatokat, azaz új munkavállalók munkához jutását. Balogh Zoltán VSZOSZ-elnök azt tartja a kormánnyal folytatott tárgyalások legnagyobb eredményének, hogy sikerült elérniük: a jelenlegi és az új szabályozás 2007. június 30-ig párhuzamosan fut, s a ma is működő védett szervezetek választhatnak, melyik szabályt alkalmazzák. Ez az új rendelkezések próbája is – fejtegette a szakember –, mert ha a munkáltatók többsége nem tér át, az az új szabályozás életképességét teszi kétségessé.
Külföldön csökken a munkanélküliség. Miközben hazánkban gyakorlatilag megrekedt a 7 százalékos munkanélküliségi ráta, addig a térségben, sőt már Németországban is egyre többen helyezkednek el. Romániában például június végén 488 779 állástalant tartottak nyilván, ami kevesebb a május végi adatnál. A munkanélküliség aránya 5,5 százalékos keleti szomszédunknál. Tavaly márciusban 7,8 százalékos, idén januárban 6,3 százalékos, márciusban 6 százalékos volt a munkanélküliség Romániában. Lengyelországban júniusban átlagosan 18 százalékos volt a munkanélküliség, a májusi 18,3 százalékos arány után. Kedvezőbb a helyzet Szlovákiában is, ahol 11 százalékra csökkent a munkanélküliség júliusban: a mutató a legalacsonyabb kilenc év óta. Németországban – júliusban – már a negyedik egymást követő hónapban mérséklődött a munkanélküliek száma – 42 ezerrel 4,809 millióra –, és ezzel a munkanélküliségi ráta 11,6 százalék volt. Bár uniós számításokkal a múlt havi osztrák munkanélküliség 5,1 százalékot ért el, az egy évvel korábbi 4,2 százalék után Ausztriában, a ráta még mindig alacsonyabb, mint nálunk. A kimutatások alapján az idegenforgalmi és a kiskereskedelmi ágazatban gyarapodott elsősorban a munkanélküliek száma. A kedvezőtlen fejleményt összefüggésbe hozzák azzal is, hogy egyre több német dolgozik Ausztriában; számuk egy év alatt 22 százalékkal nőtt. (Sz. Cs.)
