Megnőtt a burgenlandi bankok által nyújtott hitelek vonzereje a magyarországi pénzügyi kölcsönökkel szemben az utóbbi hónapokban. Ennek hátterében az áll, hogy gyorsan és könnyebben lehet Ausztriában hitelhez jutni, ugyanakkor a pénzintézetek által kínált konstrukciók feltételei nem minden esetben jobbak. S miközben Magyarországon hónapokig is eltarthat az ügyintézés, addig Ausztriában egy-két hét alatt lezajlik a kölcsön odaítélése. Fontos tudni, hogy a határszéli osztrák bankfiókokban csak azok próbálkozzanak, akik Nyugat-Magyarországon élnek, illetve a térségben – jelzáloggal terhelhető – ingatlannal rendelkeznek. Kifejezetten meggyorsítja az eljárást, ha a kérelmező esetleg Ausztriában is dolgozik.
Egyébként nincsenek már nyelvi akadályok sem, hiszen a tömeges érdeklődés miatt magyar nyelven is zajlik a hitelfelvétel. Az Ausztria legkeletibb tartományának tulajdonában lévő Bank Burgenland oberwarti, eisenstadti és Neusiedlben található egységeiben például magyar ajkú ügyfélreferens foglalkozik a Vas, a Győr-Moson-Sopron, valamint a Zala megyei kliensekkel. Ám közvetítők, tanácsadók is „segítenek”, akiknek általában utólagosan kell csak fizetni.
Az osztrák hitelintézetnél megtudtuk, hogy a konstrukciók amúgy „lefedik” a magyar valóságot: Ausztriában ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a magas közterhek miatt a vállalkozások az alkalmazottakat minimálbéren jelentik be, noha bevételeik nem ezzel arányosak. Éppen ezért az amúgy alapos hitelfedezet-vizsgálat a valós anyagi helyzetre támaszkodik. A kölcsönfelvevő számíthat arra, hogy fedezetként jelzálogot jegyeztetnek be a magyar ingatlanra – lakáshitel esetén. A hazai gyakorlattal szemben viszont nagy különbség, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanokat valós piaci értékükön, nem pedig az alatt regisztrálják. Ide kívánkozik, hogy az ottani jelzálog esetében van fél év türelmi idő is – ha nem tud fizetni az ügyfél, és ha ingatlanárverezésre kerül sor, a tulajdonos maga adhatja el ingatlanát, s nem a bank teszi ezt alacsony áron.
Nem árt tudni, hogy a feltételek bankonként változhatnak; minden hitelintézetnek ugyanis szíve joga, hogy kinek és milyen kondíciókkal folyósít kölcsönt. A burgenlandi bankfiókok zöme csak a nyugat-dunántúli magánszemélyekkel és vállalkozásokkal foglalkozik; vagyis csak az itt található ingatlanokat-vagyontárgyakat fogadja el fedezetként.
Ismeretes, a Magyarországon bejegyzett bankok a nem fizető adósokat és kezeseket egy úgynevezett BAR- (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) regiszteren tüntetik fel, és a listán szereplőknek öt évig nem folyósítanak itthon hitelt. Ehhez a rendszerhez azonban a külföldi, így az osztrák pénzintézetek nem férnek hozzá; a hitelt igénylőket előzetesen kell megszűrniük: szigorúan vizsgálják a jelentkező fizetőképességét és a biztosítékként feltüntetett ingatlanokat is.
Korlátozta a magyar ügyfeleknek adható lakáshitel mennyiségét néhány ausztriai bank a nagy érdeklődés miatt, így több helyen már csak a határ menti megyékben lakók kaphatnak osztrák hitelt – számoltak be róla az ausztriai napilapok. A lapunk által megkérdezett banki szakemberek ugyanakkor nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az „átjáróláznak”, és nem tartanak a hazai bankok forgalomcsökkenésétől sem.
Osztrák boom. Az ausztriai cégek tavaly könyvelhettek el először nagyobb összeget a külföldre telepedett vállalatok hazautalásai révén, mint amekkora összeget külföldi vállalatok fektettek be nyugati szomszédunkban. Az osztrák kormány júliusban publikált, a 2004. évre vonatkozó jelentéséből kiderül, hogy 52,3 milliárd eurónyi tőkéhez jutottak az osztrák cégek hazautalt nyereség révén, szemben a külföldi befektetők által Ausztriában eszközölt 51,9 milliárd eurós befektetéssel. Az MTI jelentésében az áll: az osztrák cégek külföldi leányvállalataik révén 3,3 milliárdos éves nyereséggel már 2003-ban nagyobb éves nyereségre tettek szert, mint azok az osztrák vállalatok, amelyek odahaza külföldi befolyás alatt működnek. Ezek nyeresége 3,2 milliárd euróra rúgott. Különösen sikeres a Kelet-Közép-Európában működő osztrák leányvállalatok tevékenysége: a nyolc új EU-tagállamban működő cégek 1,2 milliárd eurónyi pozitív éves eredménnyel zártak, a fennmaradó tizenegy EU-tagállamban működők pedig 700 millió eurós éves eredményt hoztak. Jelenleg minden tizedik osztrák munkahelyet külföldön működtetnek, mivel a 2586 osztrák befolyás alatt álló külföldi vállalat 2004 elején mintegy 327 700 dolgozót foglalkoztatott. Közülük 233 ezren kelet-közép-európai cégekben dolgoznak, Csehországban 61 100-an, Magyarországon 55 300-an, Szlovákiában 28 500-an, Lengyelországban 26 300-an.
