Kartellgyanú és összeférhetetlenség

A kartellgyanú mellett az egyik jelentkezőnél összeférhetetlenség is felmerül az Egységes Digitális Rádiótávközlő (EDR) rendszer megvalósítására kiírt tenderen, amelynek ajánlattételi határideje hétfőn jár le.

2005. 08. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőig adhat ajánlatot a készenléti és rendvédelmi szervezeteknek szánt EDR kiépítésére és működtetésére három, korábban a tárgyalásos közbeszerzési eljáráson lehetőséget nyert konzorcium: a Magyar Telecom és a
T-Mobile, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a SAAB Contracting AB, valamint az Antenna Hungária (AH) és a Siemens társulása. A vonatkozó kormányrendelet szerint a pályázat tárgya szolgáltatásvásárlás, azaz a győztes konzorcium tíz évig piaci alapon, díj ellenében biztosíthatja majd nyolc készenléti és rendvédelmi egység kommunikációját. Az előzetes becslés szerint ez évente 2-5 milliárd forinttal terheli meg az államkasszát. A szerződést a tervek szerint októberben írja alá a győztes szolgáltatóval Kiss Péter kancelláriaminiszter. Kérdésessé teszi azonban az egyik konzorciumi tag részvételének jogszerűségét, hogy leányvállalata szerepet vállalt a pályázati előkészítésben is.
*
A pályázati kiírás kidolgozását egy tárcaközi munkacsoport irányította, ebben a szakaszban pedig 2003. október 15-től feladatot vállalt az ERBE Energetikai Mérnökiroda Kft. is. Az ERBE tulajdonosa az MVM Rt., amely részt venne az EDR megvalósításában. A közbeszerzési törvény ugyanakkor tiltja, hogy egy, az eljárás előkészítésében szereplő vállalkozás később induljon a megbízásért is.
Lapunk megkereste Pesti Istvánt, az EDR-rendszer kifejlesztéséért felelős kormánybiztost, aki elismerte: az ERBE Kft. által végzett előkészítő munkák közül az Informatikai és Hírközlési Minisztérium elfogadott egy, az EDR-rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi összehasonlító tanulmányt, valamint egy működtetési modellt. – A mérnökiroda által kidolgozott részvételi és ajánlati dokumentációkat a tárcaközi bizottság már elutasította, majd a szerződést a felek 2004. április 8-án közös megegyezéssel felbontották. A vállalkozás a jelenleg zajló közbeszerzés előkészítésében tehát nem vett részt – ismertette álláspontját Pesti. Véleménye szerint így nem áll fenn összeférhetetlenség az ügyben. Hozzátette: jogi szakvéleményt is készítettek a kérdésben, ami alapján a közbeszerzési törvénnyel akkor lenne ellentétes a mostani eljárás, ha maga az ERBE Kft. pályázna az EDR-re.
Korábban megírtuk, hogy kartellgyanú is felmerül a megrendelésnél, amiért mindhárom ajánlattételi lehetőséget kapott konzorcium ugyanazt a technológiai beszállítót, a finn Nokiát választotta ki. – Ha a három ajánlattevő egymással vagy az alvállalkozóval egyeztetve jelölte meg ugyanazt az alvállalkozót, megsértették a versenytörvény kartellt tiltó rendelkezéseit – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a közbeszerzési ügyekre is specializálódott jogászokat foglalkoztató Trinn Ügyvédi Iroda készített el lapunk kérésére. – Az új közbeszerzési törvény alapján egyértelmű, hogy az ajánlattevőknek versenyezniük kell egymással. Ha az ajánlattevők mind ugyanazon alvállalkozás bevonásával kívánnak teljesíteni, és ez az alvállalkozó tényleges részesedése a beszerezni kívánt szolgáltatás értékének jelentős részét teszi ki, akkor már nem beszélhetünk versenyről, ezáltal sérülhet a törvény alapvető célja – mutatott rá az ügyvédi iroda levele. Minderről Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke elmondta: ha a beszerzésnél felmerül a verseny hiánya, akkor kartellgyanú miatt a kiíró közintézménynek a versenyhivatalhoz kell fordulnia.
Pesti István kormánybiztos korábbi kérdéseinkre azt válaszolta: a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult az eljárás törvényességének vizsgálatára. Kiemelte: mindenki előtt nyitva volt a lehetőség, hogy jelentkezzen a tenderre, de az egyes piaci szereplők döntését „semmilyen módon nem lehetséges befolyásolni vagy indíttatásukat a közbeszerzési eljárásban ösztönözni.”
A kétes helyzet a kormányzat felelősségét is felveti, hiszen a kancellária elvetette az Orbán-kabinet elképzelését, amely a technológia gyártóit szerette volna versenyeztetni. Ehelyett úgy döntött, hogy a magántőke és az állam együttműködését fedő PPP-rendszerben a szolgáltatót választja ki a közbeszerzésen. Ha az eredeti elképzelés szerint írják ki a pályázatot, nem fordulhatott volna elő, hogy mindegyik konzorcium ugyanazt a gyártót választja ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.