Lakatot rá!

Minek kell még megtörténnie a dorogi veszélyeshulladék-égető háza táján, hogy az adófizetők pénzéből elvben az emberek egészségére és biztonságára vigyázni hivatott környezetvédelmi közigazgatás illetékesei végre felemelkedjenek íróasztaluk mellől, és láncot-lakatot rakjanak a francia Onyx Kft. telephelyének kapujára? Talán az túllépné az ingerküszöbüket, ha mondjuk Esztergom polgárainak újból zacskós vizet kellene inniuk az üzemből kifolyó mérgek miatt? (Tavaly nyáron, amikor az égetőműből közel kétszáz köbméter folyékony gyógyszeripari hulladék szivárgott el egy illegálisan kiépített csatornán keresztül, nem találtak okot az üzem bezárására, tovább folyhatott az amúgy szintén illegálisan felhalmozott szemét égetése, miközben Esztergomban a vízfogyasztást is meg kellett tiltani.) Netán akkor lennének hajlandók akcióba lendülni, ha nemcsak a környéken, de Budapesten is zacskós vizet innának az emberek és tonnaszám szednék ki a döglött halakat a Dunából? Vagy csak egy nemzetközi botrány késztetné Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter apparátusát, hogy tegyen végre valamit?
Most ugyanis úgy tűnik, mintha egy rossz forgatókönyv szerint zajlanának az események: a Kenyérmezei patakon keresztül veszélyeztetett Esztergom fideszes polgármestere, Meggyes Tamás (bár nem feladata) Sherlock Holmesként nyomozza ki a megdöbbentő bizonyítékokat az üzemnél elkövetett súlyos visszaélésekre, majd jönnek az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, vagy a tárca úgynevezett szakemberei és azt nyilatkozzák, hogy mindez tévedés, szó sincs szennyezésről. Ha van is, akkor azért véletlenül sem a francia vállalat a felelős, vagy ha mégis, akkor csak bagatell csintalanságról beszélhetünk.
A hulladékégető körül történt legutóbbi, július eleji súlyos vízszennyezésről a városvezető többszöri felszólítására elismerték: valóban olyan anyagok jutottak újfent a patakba az üzem esővízcsatornájából, amilyeneket az üzemeltető Onyx Kft. is átvesz megsemmisítésre, ám nem tudható, hogy azok miként kerültek oda. Elképzelhető – okoskodtak a szakemberek –, hogy a szennyet valaki tudatosan egy erre a célra fúrt lyukon keresztül juttatta a gyár csatornájába. Rendőrségi feljelentést tettek tehát ismeretlen elkövető ellen, dacára annak, hogy a laikus rendőrség helyett egyedül a zöldhatóságnak van módja és eszköze az állítólagos külső elkövető felderítésére. Amúgy roppant életszerű a hatóság magyarázata: valaki az éj leple alatt észrevétlenül betöltögetett 180-200 köbméternyi mérget egy huncut lyukon át a vezetékbe.
A gyomorforgató indoklást Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa sem fogadta el, és független szakértői vizsgálatra kérte fel az egyik elismert laboratóriumot. A jelentésből kiderült: a határértékeket több százszorosan meghaladó mértékben rákkeltő, mutagén, magzatkárosító anyagok, dioxinok és más mérgező vegyületek mutathatók ki a csatorna iszapjából. Illés ezért a legfőbb ügyészhez fordult, remélve: ott nem mismásolják el az ügyet. Szerinte katasztrófa előtti állapot alakult ki. – Beláthatatlan következménye lehet, ha a szenny ismét a Dunába jut – hívta fel a figyelmet, azonnali beavatkozást kérve a szaktárcától.
Hogy mindez miként történhetett meg, az őszinte választ a francia Le Monde közelmúltbeli vezércikkéből tudhatjuk meg: a liberális lap ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a külföldön tevékenykedő francia nagyvállalatok „ragadozók”. Nekünk azonban nem kéne hagyni, hogy egy francia cég az extraprofit reményében fittyet hányjon több százezer ember egészségére. Persányi Miklós gyomlálja ki hivatalából a kollaboránsokat! Ha pedig erre nem képes, távozzon ő maga.