Néhány éven belül a jóléti, nyugati társadalmakat is elérheti az összeomlás. Ennek okai: lelassul a gazdasági növekedés, évről évre nő a munkanélküliség, egyre több az eltartott, s az oktatás színvonala is zuhan; mind kevesebb a diplomás. A Deloitte cég tanulmánya szerint a válság hamarosan eléri az Amerikai Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, Spanyolországot és Japánt. A folyamat nyertese Kína. Az ázsiai ország az olcsó és nagy tömegű munkaerejével hódít, s valószínűleg az egyetemi képzésben is lekörözi majd a Nyugatot. A felmérés alapján a hagyományosan nagy ágazatok (egészségügy, termelés, energetikai és az állami szektor) számíthatnak a munkaerő elpárolgására. Visszatérve Kínára, a nagy és fejlett gazdaságokban kevés a természettudományi és mérnöki kar, viszont az ázsiai országban feljövőben van a műszaki értelmiség.
A Deloitte tanulmánya szerint 2008-tól kezdődően jelentős mennyiségű szakértelem és tapasztalat tűnik el a munkaerőpiacról. A „baby boom” generáció első tagjai ekkor lesznek 62 évesek, ez az átlagos nyugdíjkorhatár a fejlett észak-amerikai, európai és ázsiai gazdaságokban. Az elkövetkező 15 évben a fenti országok munkaerő-növekedésének 80 százalékát teszi ki az 50 éves vagy idősebb generáció. 2050-re Európa teljes népességének 40 százaléka és aktív korú lakosságának 60 százaléka 60,8 évesnél idősebbekből áll majd. Az időskorúak számának növekedése és ezzel párhuzamosan a fiatalok számának csökkenésére utoljára a Római Birodalom hanyatlása idején volt jellemző Európára. A vizsgálat megállapítása szerint a fejlett országokban az egyik legfájóbb tényező az oktatás színvonalának csökkenése, hiszen sok iskola nem tart lépést a vállalkozásokat a modern gazdaságban jellemző egyre növekvő komplexitással és gyors technológiai változásokkal. Döbbenetes az amerikai statisztika is: az Egyesült Államokban a diákok mindössze 70 százaléka végzi el a középiskolát, és mindössze 32 százalékuk tesz emelt szintű érettségit, amely a négyéves egyetemi kurzus előfeltétele. Az eredmény: egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű munkaerő, különösen a nagy szakértelmet és magas képzettséget igénylő területeken. A munkaerő-bázisukat hazai forrásból bővíteni és erősíteni kívánó nagyvállalatoknak magukra kell vállalniuk a szakértelemhiány leküzdését.
Ugyanakkor a feltörekvő piacok többsége kifejezetten jó teljesítményt nyújtott tavaly, illetve az idén is. A 2004-es argentin válságon túl kedvezőek Brazília és a Törökország adatai, a pénzügyi piacok elemzői nem számítanak a kilencvenes években jellemző válságjelenségek megismétlődésére. Ám a magas olajárak – mint az egyre nagyobb kockázatot hordozó faktor – a szakértőket is aggasztják. Olyannyira, hogy egyes elemzések a dollár összeomlását, az amerikai háztartások hitelválságát, az amerikai és ezáltal az egész világgazdaság recesszióját vetítik előre. Idekívánkozik, hogy az átlagbefektetők optimizmusát, illetve a fent említett strukturális kockázatokhoz való nagyvonalú viszonyát jól mutatja, hogy a New York-i tőzsdén forgó összes részvény árfolyamváltozását mérő úgynevezett NYA-index 2004-ben már meghaladta csúcsnak számító 2000. évi értékét. Amerikai kutatók nem is kongatják a vészharangot: a szakértők túlnyomó része szerint megalapozatlanok azok a vélemények, amelyek szerint a jelenlegi gazdasági rendszer elérte volna teljesítőképessége határait, és összeomlás fenyegeti. Nincs strukturális válság, a termelés egyre fejlettebb, s energiaigénye is csökken. Tény ugyanakkor, hogy az amerikai gazdaság korrekcióra szorul, egyensúlytalanság és túlhajtottság jellemzi. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi néhány év megmutatta: a globális pénzügyi rendszer a tőkepiaci innovációknak, valamint a folyamatosan alacsony kamatok miatti alternatív befektetések utáni hajszának tulajdoníthatóan komolyan ki van téve nemcsak a deviza-, kötvény- és részvénypiaci körforgásnak, de a nyersanyag-, valamint az ingatlanpiaci kilengéseknek is. A bankok és befektetési alapok soha nem látott mennyiségű megtakarítást csatornáztak át spekulációs céllal ezekre a piacokra, sokszor saját szakállukra vállalva komoly kockázatokat. Ráadásul a pénzügyi innováció sebessége olyan gyors, hogy ezzel sem a szabályozási környezet, sem a banki kockázatkezelés nem tud lépést tartani, ami növeli a globális pénzügyi rendszerben levő rizikó mértékét.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
