Közel százhetven esetben nem találták megfelelőnek a hatóságok egy tavalyi ellenőrzés során az ország fokozottan veszélyesnek ítélt objektumaiban a vízminőségi kárelhárítási terveket, amelyek a létesítmények működéséhez is alapfeltételnek számítanak – tudtuk meg Bőhm Andrástól, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivőjétől.
Nem különb a helyzet a veszélyes hulladékok tárolásával sem. Azokról az üzemi gyűjtőhelyekről ugyanis, ahol ezeket az anyagokat tárolták, 39 alkalommal nem nyújtottak be működési szabályzatot. Veszélyeshulladék- bírságot azonban csak három esetben vetettek ki a hatóságok.
Az ország 12 környezetvédelmi felügyelősége 2004-ben összesen 1304 bírsághatározatot hozott, amelyekben 3,5 milliárd forint bírságot szabtak ki. A megbírságolt társaságok azonban nem mindig fizetnek, az esetek tíz százalékában élnek fellebbezéssel az elsőfokú határozat ellen, sokan pedig bíróságra viszik az ügyet.
A francia tulajdonú Onyx Kft. -t például 150 millió forintos bírsággal sújtotta a tavalyi dorogi hulldékégetőből kiinduló súlyos vízszennyezés miatt az Észak-dunántúli Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség, de a cég zároltatta a pénzt, mert vitatja az büntetési összeg mértékét. Gerencsér Tivadartól, a felügyelőség igazgatójától megtudtuk: a cég már a hatóságok másodfokú döntését is megfellebbezte, így az ügy bírósági szakaszba jutott.
Eközben – ahogyan arról részletesen beszámolt a sajtó – abban a csapadékvíz-csatornában, amely a tavalyi szennyezést okozta, ismét veszélyes anyagokat találtak, de a felügyelőség ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert állítása szerint nem tudta bizonyítani, hogy újra az Onyx telephelyéről érkezett a szennyezés. Az esztergomi önkormányzat megbízásából azonban a rendőrség kíséretében augusztus 11-én független szakértők jutottak be az Onyx Kft. telephelyére, akik állítják: a hulladékégető területén vett mintákban is olyan anyagokat mutattak ki, mint az üzemen kívül, vagyis bizonyítható az Onyx felelőssége.
Az észak-dunántúli felügyelőség nemrég némileg sikeresebben került ki egy környezetszennyezési ügyből, amely tavaly történt Tata térségében, ahol mitegy 350-400 hordónyi veszélyes anyagot találtak egy illegális lerakóhelyen. A felügyelőség emberei a teherautók rendszáma alapján elérték a szállítókat, akiket őrizetbe vett a rendőrség. Az eljárás során kiderült, hogy a hordókat Szegedről szállították Tatára, a Budalakk jogutódjaként működő két kft. telephelyéről. A cégeket több tíz millió forintos bírsággal sújtották. Gerencsér Tivadar elmondta: a súlyosabb esetekben a jogosulatlanul elhelyezett hulladékért – a polgári törvénykönyv idei módosítása alapján – már akár börtönbüntetés is kiszabható, de eddig egyetlen esetben sem csuktak le illegális szennyezőket.
Az elmúlt évben pedig egyre több alkalommal veszélyeztették a környezetet veszélyes hulladékokkal foglalkozó társaságok. Csepelen például 2004 decemberében lakossági bejelentés alapján 1200 tonna galvániszapot találtak a Dunától száz-százötven méterre elhelyezett, rothadó hordókban. Az edényekben lévő iszap rákkeltő nehézfémeket tartalmazott, amelyek vízzel érintkezve mérgező hidrogén-cianidot hoznak létre. A hatóságok csak a szennyezés egyértelművé válása után intézkedtek.
A már említett tatai illegális szennyezéshez kapcsolódik az az eset, ami 2004. szeptember 24 -én történt Tatabányán. Ismeretlen telefonáló értesítette a városi rendőrkapitányságot, hogy egy használaton kívüli telephelyen veszélyes hulladékot helyeztek el. A telefonos bejelentés nyomán megállapították, hogy 144 darab műanyaghordót raktak le egy robbantástechnikával foglalkozó kft. felhagyott üzemterületén. Az edényekben festékiszap és színező anyagok voltak, ugyanúgy, mint a Tatán illegálisan elhelyezett hulladék esetében.
Tavaly augusztusban mintegy ezer darab szabálytalanul tárolt, veszélyes hulladékokat tartalmazó hordót találtak egy festékgyártó üzem volt telephelyén Újpesten is. A hordókat a Budalakk később osztrák tulajdonba került telephelyéről a felszámoló cégnek lett volna kötelessége elszállítani. Ez jogi vita miatt csak részben történt meg. Később lakossági bejelentés alapján derült fény arra, hogy a 483 hordót engedély nélkül előbb a Heves megyei Petőfibányára szállították, a maradékot viszont közpénzből kellett ártalmatlanítani.
A hatóságok tavaly több szabálytalanságot állapítottak meg a gyömrői Pevdi Vegyipari Kft. üzemében is. A gyömrői üzem bezárását július 20-án rendelték el, amikor egy üzemi baleset következtében veszélyes vegyi anyag került ki egy kilyukadt hordóból, s emiatt 250 környékbeli lakost kellett időlegesen kiköltöztetni.
– A számos szabálytalanság egyik oka, hogy a kötelezettek nem is tudják, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk. A veszélyes anyagokkal foglalkozóknál azonban inkább az a jellemző, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni a rájuk vonatkozó rendelkezéseknek – véli Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnökhelyettese. Az eljárásokban ugyanakkor a szakértő szerint rengeteg az elmaradás, így a szennyezők akár évekig is megúszhatják bírság nélkül. A környezetvédő nehezen tudja elképzelni, hogy az illegális szennyezők ellen börtönbüntetést is kiszabnának belátható időn belül Magyarországon, hiszen még a tettenéréskor is vonakodva vetik ki a bírságokat.
A Hulladék Munkaszövetség szerint szigorúbban kell ellenőrizni az egyes cégek hulladékokra vonatkozó dokumentációját is, hiszen ha egy társaság minden szállításról és raktározásról mérleget, naplót vezet, nehezebben tud elszámolni az „elszivárogtatott” hulladékkal is. Nagy Tamás óriási gondnak tartja, hogy a felügyelőségek visszafogott, alacsony létszámú apparátussal dolgozhatnak. Emiatt ugyanis nemcsak az ellenőrzés döcög, hanem az engedélyek kiadásában is csúszások vannak, és a cégek hozzájárulás nélkül is elkezdik folytatni a tevékenységüket.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
