Az eredeti tervek szerinti július helyett csak augusztus közepétől fordulhatnak a lakóközösségek és az önkormányzatok a kereskedelmi bankokhoz a Panel Plusz program kölcsöneiért. Mint ismert, a program a már eddig is érvényben lévő panelfelújítási pályázati rendszert egészíti ki. Abban a támogatás feltétele az, hogy a felújítási költségek első egyharmadát az állam állja, a másodikat a helyi önkormányzat, míg a maradékot a tulajdonosoknak kell kifizetniük. A felújítás valószínűleg csak a nagyon távoli jövőben térül meg, hiszen a rekonstrukció a nyílászárók és fűtési rendszerek cseréjével hőmegtakarítást eredményez ugyan, de ez önmagában nem csökkenti a fűtési számlát.
Ráadásul lakásonként több százezer forintos terhet jelent, ezért sok tulajdonos ha akarná, sem tudja kifizetni az önrészt. Olyanra is akadt példa, hogy az önkormányzat képtelen volt előteremteni a szükséges pénzt. Számukra jelent segítséget a Panel Plusz program, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok és a tulajdonosok is kölcsönt vegyenek fel a rájuk eső összegre.
A Magyar Fejlesztési Bank által az Európai Uniótól felvett hitel teljes összege húszmilliárd forint, ezt a pénzt a kereskedelmi bankok a napokban aláírt szerződések alapján nyújtják a kérelmezőknek. A hitel forintalapú, lakásonként legfeljebb 800 ezer forintig terjed. A bankok nem számíthatnak fel kezelési költséget, folyósítási jutalékot, legfeljebb egyszeri vizsgálati díjat. Az önkormányzatok esetén a kamat nem lehet magasabb, mint a három havi Euribor – a frankfurti bankközi piacon az euróbetétekre jegyzett éves kamatláb –, valamint két és fél százalék. A lakóközösségek esetében egy százalékkal magasabb kamatlábat tesz lehetővé a program. Egy átlagos panellakás esetén a teljes felújítási költség 1–1,5 millió forint. Ha a tulajdonosra eső egyharmadnyi összeg 400 ezer forint, ennek havi törlesztése 1500–2000 forint lehet. Szakmai szervezetek azért bírálják programot, mert attól tartanak, a lakótelepeken élő nyugdíjasok, gyermekes családok még ezt a többletterhet sem tudják vállalni. A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége pedig azt vetette fel, hogy miképpen lehet igazságosan elosztani a rendelkezésre álló összeget úgy, hogy a valóban rászorulók kapják a kedvezményes kölcsönt.
*****
Visszaesés várható. Kivárnak az új építésű lakások vásárlásával a remélt áfamérséklés nyomán előálló négyszázalékos árcsökkenés kedvéért a vevők, és így az idei második fél évben a forgalom visszaeshet – állítja az Otthon Centrum vezető elemzője. A tervezett intézkedés és így annak árcsökkentő hatása várhatóan az idén megkötött szerződésekre is kiterjed, ha a lakást 2006. január 1-je után adják át, mivel az áfatörvény szerint a teljesítés időpontja egyrészt a vételárelőleg megfizetése, másrészt a birtokba adás. Az idei részletre még a 25 százalékos áfát kell megfizetni, de a 2006-ban esedékes törlesztőrészletek után, ha a birtokba adás is 2006. január 1-je után történik meg, már csak 20 százalék az áfa. A Világgazdaság által megszólaltatott szakértő úgy látja, hogy a fejlesztőknek célszerű ez évre minél kisebb részlettel kínálni a lakásokat.
Nincs Fészekrakó-boom. A szociálliberális kormány Fészekrakó programja február óta folyik; fél év alatt 4400 állami kezességvállalásos szerződést kötöttek. A használt lakásokhoz járó úgynevezett „fél szocpolt” eddig hét és fél ezren vették igénybe. A Fidesz otthonteremtési lakáshitelprogram keretében 270 ezer szerződés jött létre, ebből 45 ezer az előző ciklusban, a többi a szocialista kormány idején. A közzétett statisztikai adatok szerint kifulladt az a lakásépítési lendület, amely a polgári kormány otthonteremtési támogatása következtében 2000 óta eddig folyamatosan emelkedő adatokat eredményezett.