A jelenleg is Gyurcsány Ferenc közvetett tulajdonában lévő Gép- és Technológiaszerelő Részvénytársaságot a miniszterelnök cége, az Altus Rt. a 90-es években privatizálta. Az államtól Gyurcsány cége a részvényeket a névérték csupán 60 százalékáért szerezte meg, és a társaság többségi tulajdonosa lett. Rajta kívül a cégben jelentős, ám kisebbségi részvényes volt az állam, mint ahogyan az önkormányzatok és a dolgozók is, amelyek, illetve akik a döntéseket befolyásolni nem tudták. A fővárosi önkormányzat képviselője többször kérte, hogy kis hányadú részvényük ellenére a társaság ellenőrzését végző felügyelőbizottságba tagot küldhessenek.
*
Gyurcsány azonban tiltakozott az ellen, hogy – rajta kívül – bármelyik részvénytulajdonos delegálási jogot kapjon. Azaz a társaság ellenőrzését az Altus által választott felügyelőbizottsági tagok végezték. 1994-ben felügyelőbizottsági tag, egyben a társaság ügyvédje Kiss Elemér volt. (Emlékezetes, Kiss Elemérnek, a Medgyessy-kormány kancelláriaminiszterének összeférhetetlenség miatt kellett távoznia posztjáról, mivel az az ügyvédi iroda végzett állami megbízásokat, amelynek korábban tagja volt. A múlt héten Kisst az egymilliárd forinttal gazdálkodó Szülőföld Alap Tanácsa élére nevezte ki Gyurcsány Ferenc.)
Az ily módon kialakított felügyelőbizottság mellett nem meglepő, hogy a társaságban 1994-ben súlyos törvénysértés történt, amelyet a bíróság jogerős ítéletében meg is állapított. Az rt. ugyanis az 1994. májusi és júniusi közgyűléseire „elfelejtette” meghívni a kisrészvényeseket, és az ő jelenlétük nélkül hoztak komoly döntéseket. Elfogadták például a társaságnak az 1993. évre vonatkozó mérlegét, új igazgatósági tagokat választottak. A társaság egyik kisrészvényese – egyben a cég korábbi jogtanácsosa – pert indított a törvénysértő módon meghozott tulajdonosi döntések hatályon kívül helyezése érdekében. A bíróság jogerős ítéletében megállapította a törvénysértést, és a két közgyűlés valamennyi határozatát megsemmisítette.
Az ítélet után 1995 szeptemberében új közgyűlést hívtak össze, ahol megpróbálták jogszerűen elfogadni az 1993. évi mérleget. A közgyűlésen azonban az ÁPV Rt. képviselője a következőkben foglalta össze az állami tulajdonos jogi álláspontját. „Az ÁPV Rt. könyvszakértője áttekintette a beterjesztett anyagot, és megállapította, hogy sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a számviteli törvényeknek, tartalmilag hiányosságokat fedezett fel, ezért kérte a közgyűlés elhalasztását.” Az ÁPV Rt. azonban hiába hívta fel a figyelmet az általa tapasztalt törvénysértésekre, a többségi tulajdonos Gyurcsány-cég megszavazta a mérleg elfogadását, és a felügyelőbizottság sem vizsgálta ki a bejelentést.
Az 1994-es eset kísértetiesen hasonlít Gyurcsány 75 millió forintos osztalékkifizetésének ügyére. Mint lapunk megírta, a kormányfő az Altus Rt.-ben hozott törvényellenes tulajdonosi döntés alapján az általa választott felügyelőbizottsági tagok tudomásával jutott a rendkívüli összeghez. A miniszterelnök most is, éppen úgy, mint a 1994-es perben azzal védekezik, hogy az ügyben csupán apró, formai hiba történt. Ezzel ellentétben tény, hogy mindkét esetben alapvető kérdésekben volt érdemi jogsértés. Gyurcsány pedig mind a mai napig nem fizette vissza a jogszabálysértés alapján felvett pénzt.
Dolgozói érdeksérelem. Amellett, hogy a privatizált cégben a törvényes működést bírósági ítélet tudta csak kikényszeríteni, Gyurcsány a jogszabályokon kívül a dolgozói érdekeket is figyelmen kívül hagyta. Ezt támasztja alá egy kisrészvényes elkeseredett hozzászólása a Gép- és Technológiaszerelő Rt. 1995. szeptember 25-én megtartott rendkívüli közgyűlésén. Idézet a jegyzőkönyvből: „Az rt. dolgozói bíztak a privatizáció utáni vezetésben, ennek alapján jegyeztek részvényt. Hittek abban, hogy munkahelyük lesz. Jelen esetben elvesztették munkahelyüket, a jegyzett részvényeknek legalább névértékű kifizetése sem történt meg (…) Úgy értékeli az elhangzottak alapján, hogy a társaságnál szabálytalanságok történtek, ezért kérdezi, hogy vizsgálja-e valamilyen szerv az rt. alapításától a szervezet működését. A részvények tulajdonjogából adódóan a többségi tulajdonos (azaz Gyurcsány Altus Rt.-je – a szerk.) természetesen a közgyűlésen jogilag mindent el tud fogadtatni, de kérdezi mint magánember, hogy éreznek-e valami lelkiismereti felelősséget azért a kb. 670 fő dolgozóért, akiket átvettek a megalakuláskor.”
