Zaklatott Latin-Amerika

Fidel Castro kubai elnökkel az oldalán élesen bírálta az Egyesült Államok politikáját Hugo Chávez venezuelai elnök – jelentette az MTI. A Kubában tartózkodó Chávez egy Castróval közösen tartott beszélgetésben hangoztatta, hogy az Egyesült Államok politikája okoz károkat a világnak.

A világ legnagyobb rombolója az amerikai imperializmus, amely egyben a legnagyobb fenyegetést jelenti – hangoztatta az elnök, aki nyilatkozatával Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter egy korábbi beszédére válaszolt. Rumsfeld ugyanis azzal vádolta Caracast és Havannát, hogy politikájukkal instabil helyzetet teremtenek Latin-Amerikában.
Chávez szavainak különös értelmet ad, hogy augusztus 15-én egy ifjúsági rendezvényen Simón Bolívarra emlékezett: a venezuelai államfő példaképe, a Felszabadító kétszáz éve ezen a napon fogadta meg, hogy felszabadítja szülőhazáját, Venezuelát a spanyol gyarmati uralom alól. Ilyen tervet fontolgatnak dél-amerikai indiánok is. Májusban és júniusban indián tüntetők fellépése nyomán két ország – Ecuador, majd Bolívia – államfője bukott meg. Majd egy hete Ecuadorban indiánok elfoglalták az ország két amazóniai megyéjének legfontosabb olajfúró kútjait, és a hadsereg rendkívüli állapotot vezetett be a helyzet rendezésére.
Bolíviában pedig a napokban újra terítékre került a tengeri kijárat követelése Chilétől. Chávez vetette fel 2003 októberében a tengeri kijárat visszakövetelését. A kijelentés után kirobbanó tüntetések következtében lemondott az akkori elnök, utódját pedig idén júniusban távolította el egy újabb indián tüntetéshullám. Bolívia rendelkezik a kontinens legnagyobb földgáztartalékával, amelynek az Egyesült Államok a fő felvásárlója, szállításához eddig chilei kikötőket használtak. Peruban pedig egy hétig tartott a kormányválság, mert Alejandro Toledo államfő nem talált utódot a lemondott kormányfő helyére.

---