Annak ellenére, hogy Spanyolország kivonta Irakból csapatait a tavalyi madridi merényletek után, továbbra is a szélsőségesek figyelmének középpontjában maradt. A terrorizmus elleni küzdelemben két fronton is érdekelt ország ugyanis kockázatos helyzetbe került: az ETA-n kívül most már az al-Kaida is veszélyforrásnak számít.
Rodríguez Zapatero az iraki csapatkivonással maga ellen fordította az Egyesült Államokat, mégis rászorul a terrorizmus elleni küzdelemben: a két állam igazságszolgáltatása, hadserege és biztonsági szervei mind szorosabbra fűzik kapcsolataikat. Spanyolországban most is zajlik a szeptember 11-i merényletek támogatóinak pere, és szigorúan ellenőrzik a mecsetekben folyó tevékenységet is – részben a helyi mozlim közösség kérésére. Spanyolország ráadásul tetemes mennyiségű energiaigénye és stratégiai fekvése miatt az olajtermelő és a térségbeli mozlim országoktól is függ. Az al-Kaida ezenkívül tavaly áprilisi közleményében, a síita felkeléssel egy időben figyelmeztette Zapaterót, mit is vár el tőle: vonuljon ki Afganisztánból is (Zapatero mégis növelte a spanyol jelenlétet), valamint hagyjon fel a palesztin–izraeli békeközvetítéssel – a spanyol külügyminiszter viszont fokozta tevékenységét a rendezés érdekében.
A madridi merényletek ügyében nyomozó parlamenti bizottság július elsején fejezte be munkáját, és korántsem tisztázta a robbantások hátterét. A szakvélemény elmarasztalta Aznar kormányát, de nem mert politikai felelősségre vonást kérni.
A testület tevékenysége ugyanis végig viharos körülmények között zajlott, és minden esemény megosztotta a közvéleményt. Például márciusban derült ki a robbantások után letartóztatott egyik marokkói gyanúsítottról, hogy tavaly májusi szabadon bocsátása után belépett a szocialista párt egyik helyi szervezetébe, és hónapokig volt tagja.
Hidvéghi Balázs
Hidvéghi Balázs: A nemzeti konzultáció segít megvédeni a rezsicsökkentést is Brüsszeltől és bábjaitól
