Amikor a benzinkúthoz gördül az autós, és felpillant a kútoszlopon az aktuális üzemanyagárat mutató számra, ritkán gondolja végig, miért is fizet tulajdonképpen. Azt az összefüggést a legtöbb autós ismeri, hogy ha emelkedik a nemzetközi olajtőzsdéken a jegyzésár, hamarosan többet kell fizetni a benzinért. Ha háború tör ki jelentős olajkitermeléssel foglalkozó államban, az is drágítja az üzemanyag árát. Ám azt, hogy a háromszáz forintos benzinárból mindössze 130 jut az olajkitermelőknek, szállítóknak, készletezőknek, finomítóknak, nagy és kiskereskedőknek, 170 forint pedig a költségvetésé, kevesebben gondolják.
Nézzük meg közelebbről a magyar 95-ös oktánszámú motorbenzin árszerkezetét az aktuális 290 forintos ár esetén. A nettó ár, vagyis az üzemanyag előállítási, szállítási árát, valamint a kereskedelmi árréseket tartalmazó szám 125,12 forint. Erre rakódik a készletezési díj, melynek mértéke 3,38 forint. A jövedéki adó 103,50 forint. Mindezeket egybevéve megkapjuk az általános forgalmi adó alapját – 232 forint –, amelyhez hozzáadva az 58 forintos áfát, kijön a 290 forintos kiskereskedelmi ár.
Jól látható, hogy az állam és a mindenkori kormányzatok mozgástere jóval nagyobb az üzemanyag fogyasztói árának alakulásában, mint a világpiaci helyzeté. A jövedéki adó mértéke nem függ az alapanyag árától, hanem azt a mindenkori kormány határozza meg. Az áfa ezzel szemben százalékos adó, minél magasabb a benzinár, annál nagyobb az áfatartalma.
Az üzemanyagok adótartalma körül akkor robban ki a belpolitikai feszültség, amikor a nemzetközi kereskedelmi árak valamilyen krízis következtében jelentősen megemelkednek. Ekkor az üzemanyagárra legérzékenyebb ágazat, a fuvarozók képviselői igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányzatra az adótartalom mérséklése érdekében. Hasonló krízis legutóbb 2000 őszén következett be, amikor a kőolaj jegyzésárak meghaladták a 25 USA-dollárt. Az akkor polgári kormány és a fuvarozók tárgyalásain az a kompromisszum született, hogy a kormány, bár indokoltnak látta a jövedéki adó emelését, elhalasztotta mindaddig, amíg a Brent típusú könnyűolaj hordónként ára meghaladta a 25 dollárt.
A kormányváltás után röviddel, 2002 júliusában a szocialista–szabad demokrata kabinet megemelte a jövedéki adó mértékét, a motorbenzin esetében 13, a gázolaj esetében 11 forinttal. Ekkor alakultak ki a mai 103,50 és 85 forintos adómértékek. Az emeléskor a Fidesz-kormány döntésére hivatkoztak, ám Varga Mihály expénzügyminiszter kijelentette, hogy az adóemelés csupán lehetőség volt, nem kényszer.
A jövedéki adó mértékének csökkentése érdekében ez év februárjától folyamatosan tárgyalást folytattak a fuvarozó érdekképviseletek. Szanyi Tibor államtitkár, a kormány megbízottja, mindvégig uniós kényszerekre hivatkozott, amikor elutasította a jövedéki adó csökkentését a 75 forintos EU-minimumra.
A jelenlegi olajválság következtében több korábbi tabu látszik megdőlni. Az EU adóügyi szakértői kifejtették, nem tartják lehetetlennek sem a jövedéki adó, sem az áfa csökkentését a tagállamokban. Ezzel bebizonyosodott, hogy a kormány elzárkózó álláspontját csak a költségvetési bevételek csökkenésétől való félelem indokolta. A kormányfő javaslata, amely szerint már ebben az évben bevezethető az áfakulcs ötszázalékos mérséklése, azt mutatja, ennek sem volt elvi akadálya korábban. Az ellenzék most összekapcsolná a két elemet: csökkenjen a jövedéki adó és az áfa is. A két intézkedés együtt mintegy 25 forinttal mérsékelné az üzemanyag kiskereskedelmi árát.
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
