Az anyaország vonzza a bevándorlókat

A Magyarországon letelepülőket egyre növekvő számban követik hozzátartozóik, és ezzel a bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá válik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt felméréséből. Az adatok azt mutatják: ez a migráció rövid időn belül felszámolja a délvidéki és kárpátaljai magyarságot.

Magyarország elsősorban a szomszédos országokban élő magyarok számára jelentett célországot, a rendszerváltozás óta ez a felénk irányuló bevándorlás alapvető jellegzetessége. Az ide érkezők 92 százaléka magyar nemzetiségű – derült ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézete Bevándorlás és beilleszkedés című felmérésének a bemutatóján. A kutatóintézet 2002 nyarán az előző évben a szomszédos országokból érkezett és bevándorlói státust kapott személyek körében végezte el reprezentatív felmérését. A kutatók egyike újságírói kérdésre kifejtette: hosszú távú nemzetpolitikai koncepcióra, a bevándorlás terén pedig politikai stratégiára lenne szükség a kedvezőtlen folyamatok megállításához.
*
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete A Bevándorlás és beilleszkedés című felmérés adatai szerint a bevándorlók 92 százaléka magyar nemzetiségű, és összetételük a nők javára változott. Többségük ugyan a 25–34 éves korosztályhoz tartozik, de az 1990-es évek közepétől a szekunder migráció, vagyis a családegyesítés keretében a 60 éves és ennél idősebb bevándorlók csoportja is megjelent. Iskolai végzettség szerinti összetételük az egy évtizeddel korábban érkezettekhez képest rosszabb, a fogadó népességhez viszonyítva azonban a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb a bevándorlók között – mutat rá a jelentés.
A Magyarországra bevándorlók többsége városban nevelkedett, olyan településről érkezett ahol legalább fele-fele arányban élnek magyarok, és 92 százalékuknak anyanyelve és nemzetisége is magyar – áll a dokumentumban. A korábbi kutatások adataival összevetve növekszik a faluról elvándorlók aránya, és a megkérdezettek 30 százaléka választotta új lakóhelyül Budapestet. A felmérés szerint a végleges letelepedést sok esetben megelőzi egy munkavállalási vagy tanulási célú ideiglenes migráció, és ez válik a végleges bevándorlás előkészítő szakaszává. Döntésükben a magyarországi szakmai, érvényesülési lehetőségek és a magasabb életszínvonal mellett szerepet játszanak az időközben kialakuló baráti, szakmai kapcsolatok és sok esetben a házasságkötés is – állapította meg a jelentés. A kutatók szerint a kibocsátó ország politikai helyzete már nem jelent olyan mértékű taszító tényezőt mint a 90-es évek elején, kivéve a Jugoszláviából érkezők számára. Elemzésükben a motivációi alapján négy bevándorló típust, így gazdasági, családegyesítő, karrier- és etnikai migránsokat különböztettek meg. A volt Jugoszláviából érkezettek között a legjelentősebb az etnikai bevándorlók számaránya, a Szlovákiából érkezettek között több a karriermigráns, a Romániából és Ukrajnából érkezettek körében pedig a gazdasági szempontok miatt vándorolnak el, illetve családot egyesítenek. A közölt táblázatokból kiderül: a környező országokból érkező bevándorlók munkaerő-piaci beilleszkedése sikeres, amelyben az életkor és az iskolai végzettség mellett a kapcsolati tőke és a fogadó népességgel azonos anyanyelv játszott szerepet.
A kutatás készítői rámutattak arra is, hogy a vizsgált csoport sajátos kettős kötődést mutat azzal, hogy a szülőföldhöz fűződő szálai is megmaradtak, így például rendszeresen „hazalátogatnak”. A bevándorlók elégedettségét vizsgálva megállapították, hogy szubjektív helyzetképük jobb, mint a magyarországi népességé, és jelenlegi helyzetükkel sokkal többen elégedettek. A rokoni, baráti kapcsolatokon keresztül működő úgynevezett láncmigráció arra utal, hogy a magyarországi bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá kezd válni – hívja fel minderre a figyelmet a tanulmány.
Tóth Péter Pál, a kutatók egyike újságírói kérdésre kifejtette: hosszú távú magyar nemzetpolitikai koncepcióra, ezen belül a bevándorlás terén hosszú távú politikai stratégiára lenne szükség, ellenkező esetben rövid idő alatt felszámoljuk a délvidéki magyarságot, és hasonló folyamatra számíthatunk Kárpátalján is. Utóbbit példaként említve elmondta: több esetben majdnem teljes létszámban jöttek Magyarországra végzős középiskolai osztályok. A kutató úgy vélte, hogy a kettős állampolgárság megadása nem jelentene elvándorlási hullámot a környező országokból, ugyanakkor a mostani folyamatok alapján, a következő 25 évben mintegy félmillió magyar vándorolhat át Romániából Magyarországra.