Számomra az egész alkotmánybíró-jelölési procedúrából a szabad demokraták hozzáállása a legelgondolkodtatóbb. Azt mondja az úgynevezett SZDSZ, hogy korábban e tisztséget betöltött jogász ne lehessen még egyszer a testület tagja, vagyis a poszton még nem szerepelt jogászt kell pályáztatni. Ezen elvi fenntartása miatt a párt nem értett egyet Holló András és Lábady Tamás újraválasztásával sem.
Furfangos indoklás. A valóságban viszont szabad demokratáéknak valószínűleg azért nem tetszik Holló és Lábady, mert nevezettek már bizonyították tisztességüket, pártokfelettiségüket. Csakhogy teli a padlás friss, 0 kilométeres alkotmányjogászokkal (például a Soros Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztét betöltött Halmai Gábor), miért ne jöhetnének ők? Tudna néhányat ajánlani az „entellektüel párt”. Merthogy fiatalítani kell… Ellentmond e „rugalmas” álláspontnak a szabad demokraták másfél évtizedes betonszerkezete: vezéreik közé bekerülni szinte reménytelen – Tölgyessy is hamar elvérzett –, ugyanaz a régi csapat uralja a terepet. Ha olykor át-átadogatják is egymásnak a helyüket, a nóta a régi.
Persze nincs honnan meríteniük. A párt tagjai közül ismerek olyan vidéki önkormányzati képviselőket, polgármestereket, akik tesznek a melegbarát, drogszimpatizáns központi vezetésre. Persze csak egymás közt, meg ne hallják a Gizella úton, ahonnét státusuk származik, vagy a pénz érkezik. Annak pedig nincs szaga.
Iránban kivégezték egy emigráns szervezet két tagját
