Mind a Közbeszerzések Tanácsa (KT), mind a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) magas színvonalú és hasznos munkát végzett az elmúlt évben – jelentették ki a parlamenti pártok felszólalói, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy megállapítsák, mind a közbeszerzések területén, mind a verseny korlátozásának következtében komoly veszély fenyegeti a köz-, illetve magánpénzeket. Répássy Róbert fideszes képviselő bírálatában odáig ment, hogy kijelentette: a kormányzati beszerzések során az eljárások sok esetben csupán fügefalevélként szolgálnak a testre szabott pályázatok leplezésére.
A fideszes képviselő azért bírálta a KT 2004. évi beszámolóját, mert az bizonyos esetekben túl óvatosan fogalmazott. Ilyennek ítélte meg az ellenzéki képviselő, hogy bár formálisan nem sért törvényt, gyanúsan sok a kormányzati beszerzések között a nem nyílt – tárgyalásos, meghívásos – eljárás, és ezt a belső ellenőrzés hiányával indokolja a jelentés. Répássy két példát hozott, amikor súlyosan sérült a közbeszerzési eljárás tisztasága: a 2002-es autópálya-tendert, amelyben a GVH sokmilliárdos bírságot vetett ki, és jelenleg bírósági szakaszban van. A másik példa az úgynevezett kakaóbiztos számítógépek ügye, amelyben az informatikai tárca, bár betartotta a közbeszerzési eljárás formai követelményeit, mégis nyilvánvalóvá vált, hogy olyan eszközökért fizetett magas árat, amelyet ingyen is meg lehetett volna kapni.
A közbeszerzések nyilvánossága és a korrupció elleni küzdelem területén történt előrelépés, de nem elegendő – jelentette ki Berényi Lajos, a KT elnöke. Hozzátette: a beszerzések hatékonysága bizonyos területeken a jelenlegi szabályozás egyszerűsítését igényli. A közbeszerzések értéke 2004-ben elérte az 1200 milliárd forintot, a legmagasabb szintet a magyar közbeszerzés kilencéves történetében, amely duplája a 2003-as év 560 milliárd forintos összegének. A nyílt eljárások száma és értéke a teljes beszerzések mintegy háromnegyedét tette ki. Tavaly a külföldi székhelyű ajánlattevők az eljárások kevesebb mint három százalékában bizonyultak sikeresnek, ugyanakkor az EU közbeszerzési értékhatárait elérő értékű beszerzéseknél a külföldi nyertesek számának aránya elérte a tíz százalékot. A kiírt közbeszerzési eljárások több mint 70 százalékát a magyar kis- és középvállalkozások nyerték el, ami a közbeszerzések összértékének csaknem 50 százalékát tette ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság az előző évekhez képest 25 százalékkal több, közel 900 jogorvoslatot bírált el, jogsértést mintegy 350 esetben állapítottak meg. A Fidesz és az MDF frakciójának felszólalója, valamint a szocialista hozzászóló egyaránt támogatásáról biztosította a Közbeszerzések Tanácsa tavalyi évre vonatkozó beszámolóját, valamint az erre vonatkozó határozati javaslatot.
Tavaly a Gazdasági Versenyhivatal rekordösszegű, összesen 8,888 milliárd forintos bírságot vetett ki – mondta a hivatal 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés és az ennek elfogadását kezdeményező határozati javaslat vitájában Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Hozzátette: ha ebből levonjuk az egy ügyre eső legnagyobb bírságot, amely 7,43 milliárd forint volt a feltárt autópálya-kartell ügyben, akkor is 1,8 milliárd forint az összes többi ügyben kivetett bírság összege. Nagy Zoltán elmondta: 2004-ben 847 bejelentést intézett el a hivatal, döntéshozó testülete pedig 189 ügyzáró határozatot hozott.
A Fidesz képviseletében felszólaló Ivanics István azt nehezményezte, hogy a GVH követő magatartást tanúsít. Példaként elmondta, hogy jó néhány iparágban alakult ki monopolhelyzet, mire sikerült a hatóságnak közbeavatkoznia. Egy sor fontos törvény módosítására is szükség lenne azért, hogy a GVH eredményesebben működhessen – hívta fel a figyelmet a képviselő, aki a bírságok összegének növelését is szorgalmazta.
origo.hu
A magyar soros elnökség kiemelkedő eredményt ért el
