Pécs visszaállamosít

A szocialista–liberális koalíció politikai nyilatkozatok szintjén a privatizáció feltétlen híve, ám egyes politikusai a gyakorlatban visszaállamosítanak. Pécsett jelenleg is folynak a tárgyalások a francia tulajdonossal a vízmű visszavásárlásáról.

2005. 09. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A városi önkormányzat vissza akarja vásárolni a Pécsi Vízmű Rt. kisebbségi tulajdonát a francia Suez cégcsoporttól. Pécs 1995-ben adta el a vízmű részvényeinek 48 százalékát 350 millió forintért a Suez cégcsoport jogelődjének. Később azonban a képviselők közgyűlésen hatalmazták fel Pécs vezetőit, hogy tárgyaljanak a cégcsoporttal a francia tulajdonos kezében lévő részvények megvásárlásáról, mert drágállták a részvénytársaság szolgáltatásait. A vételi szándékot Juhász István, a gazdasági bizottság vezetője akkor úgy indokolta, hogy azért is érdemes viszszavenni a kisebbségi tulajdont, mert egy százszázalékosan önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató cég számos uniós fejlesztési forrást megpályázhat.
*
Juhász István kijelentette, jelenleg is folynak a tárgyalások a francia tulajdonosokkal. Nem tudta megmondani, az lesz-e a megoldás, hogy a város kivásárolja a franciák tulajdonrészét, vagy másképpen bírja rá a külföldi tulajdonosokat, hogy osszák meg a cég magas jövedelmét a magyar partnerrel. Nagy Csaba, a Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője szerint a megállapodás fő akadálya az, hogy a francia tulajdonos érdekeit rendkívül erős szerződés védi. Végső esetben bírósághoz is fordulhat a pécsi önkormányzat. Nagy szerint a Suez csoporttal nem az a baj, hogy drágán szolgáltat, hanem az, hogy profitját kiviszi az országból. A visszaállamosítás valójában annak beismerése, hogy nem volt jó döntés a privatizáció.
Toller László nem először nyúlt ehhez az eszközhöz a baranyai megyeszékhelyen. A kommunálishulladék-gazdálkodással foglalkozó Biokom Kft. 49 százalékos részvénycsomagját korábban visszavásárolta az önkormányzat a francia CGE csoporttól, amely így száz százalékban a város tulajdonába került. A cég egyébként Baranya, Tolna és Somogy megyében, így Pécsett is és további 233 településen mintegy 380 ezer lakost, illetve további 3600 vállalkozást és intézményt szolgál ki. A Biokom visszavásárlása egyébként példátlan eset volt a rendszerváltás óta zajló privatizáció történetében. Mivel a Biokom esetében a város számításai beigazolódtak, a pécsi önkormányzat úgy látja, hogy érdemes a vízmű esetében is lefolytatni a tárgyalásokat a visszavásárlásról.
Külföldi példák is akadnak szép számmal balul sikeredett privatizációra. 2003. szeptember 28-án csaknem egész Olaszországot sötétségbe borította egy áramkimaradás. Az áramszünet mintegy 110 vonatot kényszerített a nyílt pályán való megállásra. Az energiaellátás csak fokozatosan állt helyre az országban, számos vasúti szerelvény még napok múltán sem indulhatott útjára. Az Atel svájci áramszolgáltató szerint a krízist az váltotta ki, hogy az erős vihar kicsavart egy fát az Itália felé villamos áramot továbbító 380 voltos távvezeték közelében, és az rázuhant a kábelre. Szakértők szerint azonban a konkrét kiváltó ok mögött a liberalizált áramszolgáltatás paradoxona húzódik meg: a profitérdekelt szolgáltatóknak nem érdekük az ellátórendszer magas szintű karbantartása, a biztonsági tartalékok kialakítása. Az olasz energiarendszer krízisét megelőzően az Egyesült Államokban akadtak súlyos ellátási problémák a liberalizáció következtében.
A brit vasút esete is intő példa lehet. Európában eddig a British Railt (BR) és az észt vasutat privatizálták. A brit vasúti infrastruktúra értékesítése azonban olyan balul ütött ki, hogy az egész kontinensen lekerült a napirendről az állami vasúti hálózatok magánkézbe adása. Az angol kormány egy-két év elteltével államosította vissza a vasúti hálózatot. A BR privatizációjáról a Major-kormány hozott határozatot 1995-ben, a vasúti pályahálózatot a Blair-kabinet idején, 2000-ben vette át a Railtrack magántársaság, a brit infrastruktúrát ugyancsak Blairék államosították vissza 2001–2002-ben. Az állami infrastruktúra privatizációja botrányosan alakult, a nem várt forgalomnövekedés, az egyszerre szigorított költség- és biztonsági feltételek miatt csődbe került a Railtrack, működése idején pedig megszaporodtak a vasúti balesetek a szigetországban. A magántársaság nem tudta biztonságosan és hatékonyan üzemeltetni a hálózatot, amely jelenleg a Network Rail nevű állami cég irányítása alatt áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.