Háromnapos nemzetközi konferenciát szervezett az NNI több neves külföldi, illetve magyar szaktekintély meghívásával. Az egyik tegnapi előadó Andrew Mitchell volt, akinek segítségével dolgozták ki az Egyesült Királyságban az 1996-os elkobzási törvényt. A jogász szakterülete a karibi térség pénzmosási ügyei. Mitchell szerint a főleg a kábítószer-csempészethez kapcsolódó pénzmosási nyomozások kezdeti szakaszában kell a legtöbb bizonyítékot beszerezni, ugyanis így sok pénzt és időt takaríthatnak meg. Mitchell egyik jelenleg is folyó ügyét hozta példának: a karibi térségből Hollandián és Franciaországon keresztül három évig tonnányi kokain érkezett Londonba. A Scotland Yard munkatársai többeket elfogtak, és akadt egy francia gyanúsított is. Már a perek folytak Londonban, de a Franciaországban összegyűjtött adatokat egy éve nem kaptuk meg – panaszolta a jogász. Az anyag ugyanis a bürokratikus rendszerben elakadt.
A bűncselekményekből származó vagyonok elkobzásáról a jogász kifejtette: az Egyesült Királyságban például már 1769 óta elismert eljárás a vagyonelkobzás. Azóta azonban túlságosan is közeledtek egymáshoz az elkövetők és áldozataik, illetve a becsületes polgárok jogai. Manapság nehéz kriminalizálni a bűnözők vagyonát. Ezért találták ki az Egyesült Királyságban, hogy ha nem bizonyítható a vagyon bűnös eredete, de a tulajdonos mégsem tud a gyarapodására magyarázatot adni, akkor megadóztatják.
Hazánkban évente jó, ha egy tucat pénzmosással összefüggő nyomozást indít a rendőrség, bár a látencia ennél a bűncselekménynél is magas lehet – mondta el az előadás szünetében lapunknak Papp Csaba, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának vezetője. A bűnös vagyonok elkobzásával összefüggésben a magyar gyakorlat az, hogy amíg folyik a nyomozás, addig a vagyonra biztonsági intézkedést, később zár alá vételt kérnek. Papp szerint követendő példa lehet a fent említett brit rendszer, ahol megadóztatják a kétes vagyonokat.
origo.hu
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
