Majdnem tízéves erőfeszítés vezethet sikerhez szeptember első felében, ha a Budai Várgondnokság Kht. taggyűlésén a tagok elfogadásra javasolják a Magyarországon bejegyzett, de külföldi tulajdonú Foundation Kft. projektcégével az ingatlanhasznosítási szerződés aláírását. Az ingatlan a törvény hatályánál fogva a „tartósan el nem idegeníthető állami tulajdon” körébe tartozik. A szerződéssel a kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a haszonélvezeti jogáról mond le – mondta el lapunknak Salamin Kálmán, a KVI főosztályvezetője. A szakember megerősítette, hogy az utolsó fázisba jutottak a befektetővel a tárgyalások. Kiemelte, hogy ebben jelentős érdemei vannak a kerületi vezetésnek, Nagy Gábor Tamás polgármesternek is. A használati jogot a Budai Várgondnokság Kht. adja a befektetőnek – mondta el Szamkó Katalin, a közhasznú társaság ügyvezető igazgatója. A befektető a hatvanéves, majd harminc évre meghosszabbítható használat fejében vállalta, hogy az Ybl Miklós által tervezett, műemléki védettséget élvező és a világörökséghez tartozó épületegyüttest eredeti állapotában helyreállítja. Emellett az ingatlanhoz tartozó, de eddig beépítetlen területen kereskedelmi hasznosításra alkalmas, de a Duna felől szemmel nem látható – a föld alá süllyesztett – épületeket hoz létre. A befektetés értéke 44 millió USA-dollár, 8,8 milliárd forint.
A hasznosítás legfőbb akadálya mindeddig az volt, ami már XIX. század végi megalkotása óta kíséri az építmény sorsát, hogy nem találták ki a megfelelő funkciót – mondta el kérdésünkre Szamkó Katalin, miközben a várgondnokság Duna fölé magasodó épületének pazar látványt nyújtó ablaka előtt kiteregette a Várkert-bazár alaprajzát. A rajz jól mutatja, hogy az 18 ezer négyzetméteres teleknek csak kisebb részét, 6600 négyzetmétert építettek be, azt is a hoszszú és keskeny téglalap alakú terület Duna felőli határán. Kis túlzással afféle díszes kerítésnek is nevezhetjük a bazárt. A szimmetrikus épületegyüttes közepén egy díszes lépcsőház – gloriett – áll, bejáratát oroszlánok védik. Két oldalán cikcakkban futó, kényelmes, hosszú lépcsőkön lehet feljutni a bazársor tetejére, a sétányra. A lépcsők két végénél egy-egy kapu – árkádjaik Zsolnay-kerámiákkal borítva – nyitja meg az üzletek sorát, amelyeket az egyik oldalon két, a másikon egy lakóház zár le. A belső tereket eredetileg Huszár Adolf szobrai és Than Mór freskói díszítették.
Az épületegyüttes elnevezése – a bazár – arra a funkcióra utal, amelyet eredeti építtetői szántak neki: a ligetes, díszcserjékkel és futónövényekkel gazdagon díszített sétányok kereskedelmi célú helyiségekhez vezettek. Az üzletek azonban nem örvendtek jelentősebb keresletnek, így a bazárból csak a név maradt fenn. A helyiségekbe képzőművészek költöztek, akik műteremnek használták a hatalmas ablakokkal ékesített helyiségeket. Az épületegyüttes két végén – a mai Ybl Miklós tér 2., illetve 5. és 6. szám alatt – lakóházakat építettek, ezek azonban nem tudták eltartani az épületegyüttest, amely az idők során folyamatosan pusztult. Utolsó fénykora a XX. század hatvanas éveire esett, amikor az ifjúsági park rendezvényeit költöztették a nemes oszlopsorok közé. A kultikus szórakozóhely működése a nyolcvanas évekre annyira megviselte a Várkertet, hogy 1984-ben életveszélyessé nyilvánították, és azóta zárva tartják.
A rendszerváltás után először 1996-ban merült fel komolyabban az épületegyüttes hasznosításának kérdése. Akkor Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Demszky Gábor főpolgármester és Katona Tamás első kerületi polgármester meg is egyezett arról, hogy valamit kezdeni kell a bazárral. A következő évben alapították meg a Budai Várgondnokság Kht.-t, amelynek többek közt éppen ezt a feladatot szánták.
– Az alapprobléma épp az volt, hogy meg kellett találnunk az épületegyüttesnek azt a feladatot, amely hosszú távon képes eltartani a műemléket is, ráadásul úgy, hogy nem változtatjuk meg a világörökség részének látványát – mondta el Szamkó Katalin. Arra jutottak, hogy a hegyoldalba süllyesztett épület vagy épületek jelenthetik a megoldást, és ehhez a kilátás nélküli, ablaktalan létesítményhez kerestek hasznosítható funkciót. Az Orbán-kormány idején egy 1999 decemberében kelt kormányrendelet 1,9 milliárd forintot biztosított a hasznosítás költségeire. A következő évben jelent meg az ajánlattételi felhívás, amelyben 22 700 négyzetméter alapterületű konferencia-központ építését ajánlották a reménybeli befektetőknek. Ezek azonban nem jelentkeztek sem a tengerentúlról, sem itthonról. Ennek oka lehetett a sok – tulajdonjogi, műemléki, méretbeli – megkötés, illetve a hasznosításra ajánlott funkció.
A sikertelen tenderfelhívás után meglehetősen reménytelennek tűnt a helyzet. Aztán 2002-ben egyszer csak bejelentkezett a kanadai befektetőcég magyar leányvállalata, a Foundation Kft., amely részletes elképzelésekkel állt elő. A cég vezetője, Farsad Kazei az egykori építők által meghatározott funkciót kívánta életre kelteni a Várkert-bazárban. Találkozóhelyet, kulturális és szórakoztató-központot tervezett a bazárokba. A vendéglők, kávézók, galériák mellett az elit divat üzletei kapnak helyet az ódon falak között. Emellett el kell helyezni egy mélygarázst és egy kisebb konferencia-központot. A jelenleg már kiürített bérházakban irodák és vendéglátóhelyek kapnak helyet. Fontos eleme a fejlesztésnek, hogy ismét összeköttetést teremt a látogatók számára a Várkert-bazár a Budavári Palota felé. A vár kazamatarendszeréhez tartozó, fedett vízhordólépcsőnél mozgólépcső és panorámalift segítségével lehet majd feljutni a Károly-kapu melletti sétányra.
A hasznosítási szerződés aláírását az év eleje óta szorgalmazza a Budai Várgondnokság Kht. Az ellenzők azzal érvelnek, semmi nem garantálja, hogy kilencven év alatt nem cserél gazdát a hasznosító. Azt is nehezményezik, hogy a befektető a maga szempontjai szerint kívánja kiválasztani a kivitelezőket. Hátráltatta az aláírást, hogy a befektető a beépíthető alapterületen a szintek számát – az úgynevezett szintterületet – a duplájára kívánta emeltetni, és ehhez az önkormányzat engedélye szükséges. Végül, úgy tűnik, sikerült egy köztes megoldásban megegyezni. A hasznosítás kérdésében ugyanis kezdettől nagy támasza volt a kht.-nak a Vár polgármestere, Nagy Gábor Tamás – mondta Szamkó Katalin. A szeptemberi taggyűlésen azért van remény a megegyezésre, mondta a kht. ügyvezetője, mert a befektetőnek sikerült két fontos akadályt leküzdenie: megszerezte az érvényes építési engedélyt, illetve biztosította a beruházáshoz szükséges bankkölcsönt.
A szerződés esetleges szeptemberi megkötése azonban nem a vége, csupán kezdete egy folyamatnak a Várkert hasznosításának történetében. Maga a beruházás a legkorábban 2006 őszén indulhat, és 2008 őszén fogadhatja az első látogatókat a megújult bazár.
origo.hu
Drámai részletek: sokkal alattomosabban támad az infarktus, mint gondolnánk
