Sovány végeredmény az ENSZ-csúcson

India és a Dél-afrikai Köztársaság is az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi reformjára szólított fel a világszervezet csúcstalálkozóján. Manmohan Szingh, a világ legnagyobb lélekszámú köztársaságának miniszterelnöke úgy vélte, „demokratikus deficittel” küzd a világszervezet. Thabo Mbeki, az afrikai ország első embere pedig azt vetette a „gazdag és erős” nemzetek szemére, hogy megakadályozzák az újításokat. Mbeki egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a szervezet millenniumi célkitűzései nem teljesültek Afrikában, a szegénység elleni harc például nem volt hatékony.
Mivel a tagországok végül nem tudtak megegyezni a reformokban, a tegnap este, lapzárta után aláírt közös nyilatkozatban csak kisebb döntéseket hoztak. Ebben az emberi jogok bizottságát megújítanák és a közgyűlés hatáskörébe rendelnék. Új bizottság felállítását is javasolják a tagok, amely segítene a háborúból kilábaló országok újjáépítésében, valamint komolyabb szerepvállalást határoztak el abban az esetben, ha civilek háborús helyzetbe kerülnek. Emellett a résztvevők elkötelezték magukat, hogy a szegénység ellen küzdeni fognak. Ugyanakkor a zárónyilatkozatban nem olvasható a terrorizmus definíciója, és a kereskedelmi korlátok lebontása is gyengült.

A Szovjetunió dicsérete. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a csúcson nosztalgiával idézte fel a 15 éve széthullott Szovjetuniót, amely „összes hibája és melléfogása ellenére a remény és a támogatás forrása volt”. Szerinte a Szovjetunió tartotta egyensúlyban a világrendet, amelyet ma az Egyesült Államok ural a maga egyoldalú lépéseivel. Bírálta Washington jugoszláviai és iraki szerepvállalását is, kijelentve, hogy az igazi tömegpusztító fegyvert nem Irakban kell keresni, hanem az emberek milliárdjait sújtó nyomorban.