Jól jártak azok a kevesek, akik egy évvel ezelőtt félkarátos gyémántot vásároltak, ennek a briliánsfajtának az ára ugyanis 150 százalékkal emelkedett a világ nagy tőzsdéin. A magyar polgárok közül azonban igen kevesen élvezhetik ennek a befektetésnek a gyümölcsét, ugyanis nálunk nincs működő piaca és kultúrája a gyémánt adásvételének. Emiatt halászhatnak sikeresen a zavarosban egyes vállalkozások, amelyek aztán eltűnnek a befektetők pénzével – mondta érdeklődésünkre Kakas Péter, az RR Diamond Kft. drágakő-kereskedő cég tulajdonosa és vezetője.
Ma hazánkban évi kettő–öt millió dollárnyi – 0,4–1 milliárd forint értékű – gyémánt cserél gazdát, szigorúan a luxuspiacon. Aki spekulációs célból venne drágakövet, hamar megtapasztalhatja, hogy hazánkban nem működik hiteles minősítő, értékelő, ármeghatározó rendszer. Emellett az értékesítéshez – mint a vásárlásnál – többszereplős láncolaton vezet az út, ami lényegében felemészti a nemzetközi piacon elérhető profitot.
A gyémántkereskedelem egyes területein kétségtelenül jelentősen nőttek az eladási árak az utóbbi időben. Míg az USA-ban a standard egykarátos jegyajándék – értéke 10–16 ezer dollár, azaz két–három millió forint – ára nem változott, a 0,4 karátos kisebb kövek ára a nagy kereslet következtében 100–150 százalékkal is emelkedett egy-másfél év alatt. A De Beers dél-afrikai gyémántcég például azzal számol, hogy az elkövetkezendő négy évben – e piac bővülése következtében – megduplázza a jelenlegi hatmilliárdos értékét a társaság. Erre már most felkészültek: az év első felében 23 százalékkal növelte nyersgyémánt-kitermelését a világpiac nyolcvan százalékát ellenőrző cég.
Hazánkban szerény érdeklődés mellett folyik a kereskedelem. Alig egy-két gyémántcsiszoló szakember dolgozik külföldi tulajdonú – főként izraeli – cégeknél. A kormány azon terve, hogy a haldokló salgótarjáni üveggyár munkásait átképzi gyémántcsiszolóvá, csúfos kudarcba fulladt. A hazai gyémántpiac fellendítése érdekében viszont komoly előkészítő munka indult útjára. Kakas Péter hazai szakmai befektetőkkel együtt létrehozta a Magyar Ékszer, Drágakő és Gyémánt Tőzsde Előkészítő Kft.-t, amelynek célja, hogy Budapesten megalapítsa a Kelet- és Közép-Európát kiszolgáló gyémánttőzsdét. A magyar piac a maga 2–5 millió USD értékű éves forgalmával kicsi lenne egy ilyen intézmény fenntartásához, de a közép-európai kisebb-nagyobb országok kereslete – a tőzsde tervezői szerint – megtízszerezhetné ezt a teljesítményt. Emellett olyan Európán kívüli, az unió iránt nyitott piacok is jelezték érdeklődésüket, mint Izrael, Kína és India.
A gyémánttőzsde megjelenésével többek között egy olyan minősítőrészleg jöhetne létre az országban, amely segítene pontosan meghatározni a kövek értékét, származását, tulajdonságait, és ezzel az új intézmény hozzájárulna a hazai piac tisztulásához – érvelt Kakas Péter, aki azt szeretné elérni, hogy az állam – egy ingatlan apportálásával – szálljon be társtulajdonosként a tőzsdealapításba. Erről a lehetőségről jelenleg is tárgyalnak a kormányzati szervekkel. A tőzsdealapításhoz ötszázmillió forintos tőke szükséges. Az állami épület lehetővé tenné, hogy egyes magánbefektetők ne jussanak meghatározó befolyáshoz, másrészt az állam tulajdonrésze sem terjedhetne túl a 30 százalékon. Kétféle részvényt bocsátanának ki: az alapítói részvények a szakma meghatározó vállalkozásainak és szakembereinek nyújtanának lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a felügyelőbizottság, az igazgatótanács munkájában. A másik fajta, üzemeltetői részvények a kereskedésben érdekeltek számára tennék lehetővé a szerepvállalást. A budapesti gyémánttőzsde iránt befektetőként is érdeklődnek külföldi szakmai szereplők. Ugyanakkor az irányításban lévő egyensúly megtartásához is szükséges lenne az állami részvétel.
origo.hu
Drámai részletek: sokkal alattomosabban támad az infarktus, mint gondolnánk
