Újra megindulhatott a forgalom a Duna két partján fekvő város, a magyarországi Esztergom és a szlovákiai Párkány (Sturovo) között 2001. október 11-én a régi-új Mária Valéria hídon. A jelképes és valós gazdasági jelentőséggel bíró híd újjáépítése 1998-ban kapott zöld jelzést. A kedvező politikai változások, valamint az Európai Unió 1995-ben megajánlott, a költségek felét álló pénzügyi segítsége 1998 novemberére tette lehetővé a két ország közlekedési miniszterének, hogy a 2002-ig befejezendő munkálatokról szándéknyilatkozatot írjanak alá. Az újjáépített átkelő megteremtette a térség látványos fejlődésének és a régió összefogásának alapját. A híd jelentőségét felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró községek 2001. október 13-án. A határ menti együttműködéshez, az Ister–Granum határ menti kisrégióhoz később több tucat település csatlakozott. 2003. november 17-e óta e lazább kooperáció hivatalos, intézményesített formában, mint eurorégió működik. Ocskay Gyula, az Ister–Granum eurorégió szellemi atyja lapunknak elmondta: az eurorégió magyarországi és szlovákiai településeit egy-egy külön társulás fogja egybe, a két társulást pedig egy együttműködési megállapodás kapcsolja össze. A régió vezető testülete a száz település polgármesteréből álló közgyűlés, amely kéthavonta ül össze. A közgyűlés minden második hónap első szerdáján ülésezik Esztergomban, a vár lovagtermében. Itt születnek a régió jövőjét befolyásoló stratégiai döntések. Az eurorégió elnöke Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. A munka támogatására nyolc bizottság alakult, amelyben a vállalkozói és a civil szféra képviselői is helyet kapnak.
Ocskay Gyula szerint az eurorégió céljai között szerepel a Mária Valéria híd jótékony hatásainak erősítése, a múltban kialakult természetes térségi kapcsolatok újjáépítése, a régióban élők közös identitásának erősítése, valamint az itt élők életszínvonalának emelése. Kulcskérdés, hogy a régió léte az itt élők mindennapos tapasztalatává váljon, s ebben fontos szerep hárul a 2005 februárja óta működő gazdasági és a 2006-ban induló civil és közszolgáltató internetes portálokra. A régió társadalmasításának fóruma továbbá a Hídlap című napilap. Az együttműködés részeként Esztergom és Párkány között teherkomp beindítását tervezik, mivel a Mária Valéria hídon 3,5 tonnás súlykorlátozás van, de távlati cél egy új teherhíd megépítése is. Február 1-jétől szlovák állampolgárokat is gyógyíthatnak Esztergomban, mivel az esztergomi kórház ellátási szerződést kötött a szlovákiai Sideria-Istota biztosítóval, így az egészségügyi intézmény a jövőben valóban az eurorégió kórháza lehet.
Az eurorégió történetének egyik fontos állomása volt, hogy az együttműködés küldöttsége a napokban Brüsszelben járt, ahol az Európai Parlament képviseletében Pálfi István és Jan Olbrycht látta vendégül a delegációt. Meggyes Tamás köszöntőjében elmondta, hogy a Mária Valéria híd, amely az unió jelentős pénzügyi és komoly politikai szerepvállalása mellett épült újjá, csak a kezdete volt egy olyan reményteljes folyamatnak, amellyel a XX. század sebeit begyógyíthatják. Az Ister–Granum eurorégió küldöttsége beszámolt az eddigi munkáról és eredményekről, jelképesen átnyújtotta a régió fejlesztési programját, valamint tájékoztatót kapott az Európai Parlamentben folyó bonyolult tárgyalásokról, amelyek a határon átnyúló regionális együttműködések finanszírozási kérdéseit taglalják.
Ocskay Gyula végezetül annyit mondott: a legfontosabb, hogy az eurorégió egy olyan szerveződés, amely újra integrálhatja az elszakított magyarság egy részét a magyar államhoz. Az eurorégió érdekessége az is, hogy nemcsak az elszakított és az anyaországi magyarság találhat újra egymásra, hanem a szlovákok is az együttműködés keretében nyújtanak kezet a Pilisben élő magyarországi szlovákoknak.
A 444 tavaly februárban Kölcsey Ferenc f.szával viccelődött