A jelképek valósága

Az Ister–Granum eurorégió képes lehet arra, hogy orvosolja azokat a sebeket, amelyek 1920. június 4-én keletkeztek. Az első világháború után a trianoni békeszerződés óriási színmagyar területeket szakított el az anyaországtól, az éppen megalakuló Csehszlovák Köztársaság több mint egymillió elcsatolt magyar új otthona lett. A nemrégiben Brüsszelben is bemutatkozó Ister–Granum eurorégió a gazdasági előnyökön túl már lehetőséget teremt arra, hogy elszakítottak és anyaországiak egymásra találjanak.

2005. 10. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újra megindulhatott a forgalom a Duna két partján fekvő város, a magyarországi Esztergom és a szlovákiai Párkány (Sturovo) között 2001. október 11-én a régi-új Mária Valéria hídon. A jelképes és valós gazdasági jelentőséggel bíró híd újjáépítése 1998-ban kapott zöld jelzést. A kedvező politikai változások, valamint az Európai Unió 1995-ben megajánlott, a költségek felét álló pénzügyi segítsége 1998 novemberére tette lehetővé a két ország közlekedési miniszterének, hogy a 2002-ig befejezendő munkálatokról szándéknyilatkozatot írjanak alá. Az újjáépített átkelő megteremtette a térség látványos fejlődésének és a régió összefogásának alapját. A híd jelentőségét felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró községek 2001. október 13-án. A határ menti együttműködéshez, az Ister–Granum határ menti kisrégióhoz később több tucat település csatlakozott. 2003. november 17-e óta e lazább kooperáció hivatalos, intézményesített formában, mint eurorégió működik. Ocskay Gyula, az Ister–Granum eurorégió szellemi atyja lapunknak elmondta: az eurorégió magyarországi és szlovákiai településeit egy-egy külön társulás fogja egybe, a két társulást pedig egy együttműködési megállapodás kapcsolja össze. A régió vezető testülete a száz település polgármesteréből álló közgyűlés, amely kéthavonta ül össze. A közgyűlés minden második hónap első szerdáján ülésezik Esztergomban, a vár lovagtermében. Itt születnek a régió jövőjét befolyásoló stratégiai döntések. Az eurorégió elnöke Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. A munka támogatására nyolc bizottság alakult, amelyben a vállalkozói és a civil szféra képviselői is helyet kapnak.
Ocskay Gyula szerint az eurorégió céljai között szerepel a Mária Valéria híd jótékony hatásainak erősítése, a múltban kialakult természetes térségi kapcsolatok újjáépítése, a régióban élők közös identitásának erősítése, valamint az itt élők életszínvonalának emelése. Kulcskérdés, hogy a régió léte az itt élők mindennapos tapasztalatává váljon, s ebben fontos szerep hárul a 2005 februárja óta működő gazdasági és a 2006-ban induló civil és közszolgáltató internetes portálokra. A régió társadalmasításának fóruma továbbá a Hídlap című napilap. Az együttműködés részeként Esztergom és Párkány között teherkomp beindítását tervezik, mivel a Mária Valéria hídon 3,5 tonnás súlykorlátozás van, de távlati cél egy új teherhíd megépítése is. Február 1-jétől szlovák állampolgárokat is gyógyíthatnak Esztergomban, mivel az esztergomi kórház ellátási szerződést kötött a szlovákiai Sideria-Istota biztosítóval, így az egészségügyi intézmény a jövőben valóban az eurorégió kórháza lehet.
Az eurorégió történetének egyik fontos állomása volt, hogy az együttműködés küldöttsége a napokban Brüsszelben járt, ahol az Európai Parlament képviseletében Pálfi István és Jan Olbrycht látta vendégül a delegációt. Meggyes Tamás köszöntőjében elmondta, hogy a Mária Valéria híd, amely az unió jelentős pénzügyi és komoly politikai szerepvállalása mellett épült újjá, csak a kezdete volt egy olyan reményteljes folyamatnak, amellyel a XX. század sebeit begyógyíthatják. Az Ister–Granum eurorégió küldöttsége beszámolt az eddigi munkáról és eredményekről, jelképesen átnyújtotta a régió fejlesztési programját, valamint tájékoztatót kapott az Európai Parlamentben folyó bonyolult tárgyalásokról, amelyek a határon átnyúló regionális együttműködések finanszírozási kérdéseit taglalják.
Ocskay Gyula végezetül annyit mondott: a legfontosabb, hogy az eurorégió egy olyan szerveződés, amely újra integrálhatja az elszakított magyarság egy részét a magyar államhoz. Az eurorégió érdekessége az is, hogy nemcsak az elszakított és az anyaországi magyarság találhat újra egymásra, hanem a szlovákok is az együttműködés keretében nyújtanak kezet a Pilisben élő magyarországi szlovákoknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.