Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke arra hivatkozott, hogy az AB egy korábbi határozatában már rögzítette: a felsőoktatás szerkezete, tartalma olyan alapjogokat érint, amelyeket nem lehet rendeleti úton szabályozni, arra kizárólag a törvényhozás hivatott. Pokorni szavai szerint a kormánypárti oldalon nem ez az első próbálkozás e tárgyban; 2004-ben egy kormányrendelet formájában tettek erre kísérletet, ezt utóbb az AB az alkotmányba ütközőnek találta, majd egy évvel később a költségvetési törvény keretei között próbálkoztak újra. Idén aztán egy átfogó törvénymódosítást terjesztett az Országgyűlés elé a kormány, amelyet – emlékeztetett Pokorni – Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök komoly alkotmányossági aggályai miatt előzetes normakontrollra küldött meg az AB-nek. Pokorni szerint a tegnap elfogadott javaslattal egy „megkerülő törvényt” nyújtott be a T. Háznak a két kormánypárti honatya. – Meggyőződésünk, hogy ez az eljárás ugyanúgy az alkotmányba ütközik, ahogy a másfél évvel ezelőtti – jelentette ki Pokorni Zoltán.
Bár jövőre már csak kétciklusú képzéseket indíthatnak a felsőoktatási intézmények, az ezt szentesítő jogszabály még mindig nem lépett hatályba. Mint köztudott, júniusban Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte előzetes normakontrollra az új felsőoktatási törvényt, mert szerinte az több ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Mádl Ferenc szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával. A volt államfő alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt felhatalmazzák azon tudományágak meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Mádl Ferenc kifogásolta, hogy a törvény a miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a felsőoktatási intézmények számára a bírósághoz fordulás jogát.
Az egykori államfőhöz hasonlóan látja a helyzetet a Fidesz is. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton sérti az alaptörvényt. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke úgy látja: a törvény sérti az intézmények autonómiáját, veszélyezteti az egyetemek vagyonát, és negatívan érinti a hallgatók jogbiztonságát. Az Orbán-kormány oktatási minisztere szerint 2003 óta 18,7 százalékkal csökkent az államilag finanszírozott egyetemi és 4,7 százalékkal a főiskolai hallgatók száma, azaz 5500-zal kevesebben tanulhatnak ingyen. A felsőoktatási törvény bevezetésével a helyzet tovább súlyosbodik, mivel az 15–25 százalékos forráskivonást eredményez. Ennek oka, hogy az egyetemeken már a hároméves alapképzés után diplomát szerezhet a hallgató, ugyanígy a főiskolai képzés is lerövidül.
Az Alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben, pedig az idő sürget, hiszen lassan ki kell adni a felsőoktatási felvételi tájékoztatót, amely a jövőre induló képzések részletes leírását tartalmazza. A kormánypártok a tegnap elfogadott törvénymódosító javaslattal próbálják végrehajtani a reform lényegi elemeit. Az indítványt, mint írtuk, Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő nyújtotta be.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának a tegnapi szavazást megelőző ülésén a kormánypártok a javaslathoz benyújtott valamennyi ellenzéki kapcsolódó indítványt lesöpörték az asztalról. Nem támogatták többek között azt a javaslatot, hogy maradjon ki a törvénymódosításnak az a passzusa, amely a kormány hatáskörébe utalja a többciklusú képzés rendjének és a képzések szerkezetének szabályozását. Élénk vita bontakozott ki arról az ellenzéki módosításról is, amely legalább egy tárgyból kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit. Révész Máriusz, a testület fideszes alelnöke szerint pártja korábban azért akarta előírni a magasabb fokú matúrát, mert általa összehasonlítható lett volna a diákok teljesítménye, a középszintű vizsgánál azonban ugyanaz az érdemjegy különböző iskolákban különböző tudást takar. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár szerint viszont meg kell hagyni a választás lehetőségét, és akkor járnak el jól, ha az egyetemekre bízzák a döntést.
A parlamentben tegnap este szavaztak a törvényjavaslatról. A benyújtók reményei szerint a szabályozás átmeneti jellegű lesz, csupán néhány hónapig, a felsőoktatási törvény életbe lépéséig él majd. Szabó Zoltán, a testület szocialista alelnöke azt mondta: az indítványok elutasításával az átmeneti szabályozás gyorsítását szerette volna elősegíteni. Hozzátette: ha az új felsőoktatási törvény visszakerül az Országgyűlés elé, akkor megvitathatják a mostani módosító indítványokat.
Emlékezetes: a bolognai nyilatkozatot aláíró országok – 1999-ben 29 állam, köztük Magyarország – önként vállalták, hogy összehangolják felsőoktatás-politikájukat. A folyamat eredményeképpen 2010-ig az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válnak. A felsőoktatási törvény meghatározza a kétciklusú, lineáris képzés feltételeit. Ezek alapján már három egyetemi év elvégzése (alapképzés) után kaphatnak diplomát a hallgatók, majd további két év tanulással magiszteri fokozatot szerezhetnek. A harmadik szint a doktoranduszképzés lenne. Ezzel differenciálódnának a diplomák, azaz egy mesteroklevél jóval többet érne egy alapképzésben szerzett papírnál. Az új rendszerben az érettségi után egyetemre jelentkező diákok csak az alapképzésre nyernek felvételt, és három év után csupán a hallgatók 33 százaléka tanulhat tovább a mesterkurzuson. Kérdés, hogy vajon mennyire lesz versenyképes az alacsonyabb fokú diploma.
A többciklusú, egymásra épülő, lineáris képzést 2006-tól felmenő rendszerben kötelezően alkalmazniuk kell a felsőoktatási intézményeknek. Több szakterület – például a jogász-, illetve a tanárképzés – átalakításáról a szakemberek vitáznak, mivel egy részük szerint ezeket a kurzusokat értelmetlen, sőt káros kétciklusúvá tenni. Ennek ellenére Magyar Bálint miniszter a nyár elején bejelentette, hogy a pedagógusképzést is beillesztik a lineáris rendszerbe.
origo.hu
„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb
