Az Alkotmánybíróság (AB) feladatát elsősorban az dönti el, hogy milyen a jogrendszer állapota, és az indítványokban mit kifogásolnak – mondta tegnap a megválasztását követő tájékoztatón a terveiről érdeklődő újságíróknak az új elnök. Közlése szerint a becsületes és tisztességes bírói testületi munka feltételeinek megteremtése a legfontosabb. Ars poeticát egyelőre nem hirdet – tette hozzá. Elképzeléseit Bihari Mihály előbb az Alkotmánybíróság tagjaival ismerteti.
A jelenleg tíztagú alkotmányvédő testület ezúttal is zárt ajtók mögött, előzetes jelölés nélkül voksolt az elnök személyéről. Bihari Mihály egy hónap múlva, november 13-án veszi át az irányítást. Holló Andrásnak, az AB jelenlegi elnökének a megbízatása egy nappal korábban, november 12-én jár le. Holló tegnap azt mondta: méltó személyiség lett az AB új, negyedik elnöke.
[Bihari…] Folytatás a 3. oldalon >
Folytatás az 1. oldalról >
A Sólyom László, Németh János és Holló András örökébe lépő, 62 éves Bihari Mihály 1999 júniusa óta tagja az Alkotmánybíróságnak. Eddig több alapvető ügyben volt előadó bíró, vagyis a döntés előkészítője és végső szövegének kimunkálója. Ezek közül is kiemelkedik két alkotmányértelmezés. Az egyiket a kórháztörvény kapcsán, Mádl Ferenc kezdeményezésére végezték el, megállapítva, hogy az Országgyűlés köteles az államfőt meghívni a parlamenti ülésre a köztársasági elnök által neki visszaküldött törvény újratárgyalásakor. A kórháztörvény ennek a kötelezettségnek az elmulasztása miatt vált semmissé a bírák előtt.
A másik alkotmányértelmzés az ügyészség jogköréről szólt, és azt tartalmazta, hogy a vádhatóság nincs alárendelve az Országgyűlésnek. A legfőbb ügyész nem utasítható és nem váltható le. Ez a döntés állta útját, hogy a jelenlegi koalíció vég nélkül folytassa a Polt Péter eltávolítását célzó interpellációsorozatát. A jogszabályok közül az oktatásügyet érintőket emelhetjük ki: a testület Bihari elemzései alapján semmisítette meg azt a kormányrendeletet, amely törvény helyett próbálta gyökeresen átalakítani a hazai felsőoktatást. Bihari Mihály jegyezte előadó bíróként a felvételi pontrendszer számítását kifogásoló határozatot is. Most pedig a felsőoktatási törvény vizsgálatában visz hasonló szerepet. Ez az eljárás – mint Holló András lapunk kérdésére elmondta – egy hónapon belül lezárulhat.
életrajz. Bihari Mihály az ELTE-n végzett, és ott is tanít, egyetemi tanár, a jogtudomány doktora. A rendszerváltók közé tartozott: tagja volt az MSZMP-nek, de onnan – Bíró Zoltánnal, Lengyel Lászlóval és Király Zoltánnal együtt – Kádár utasítására 1988-ban kizárták. Részt vett az MDF megalakításában. Lapunknak adott interjújában ez év május 21-én azt mondta: „Lakiteleken … beszéltem arról: a diktatórikus szocializmusról kiderült, hogy történelmi zsákutca, … rendszerreform helyett rendszerváltásra van szükség.” Önéletrajza szerint apai ágon az első világháború utáni menekülthullámmal Magyarországra érkező erdélyi szászok leszármazottja. Rokonai anyai ágon a Felvidékről az Alföldre települt, elmagyarosodott szlovák gazdálkodók. Az 1994. évi választásokon pártonkívüliként, az MSZP támogatásával országgyűlési képviselő lett, s ezt a tisztségét 1998-ig töltötte be.
